Facebook

Newton üstököse 1680-1681

Az üstökös amit a történelemben először képzett megfigyelők és csillagászok észleletek. Newton üstökös elmélete ezen az üstökösön alapul. És ez volt az első melyet távcső segítségével fedezett fel Gottfried Kirch.

Ahogy az előző üstökösök és érmek esetében is az üstökös történelmi hátterét David L. Walter kiválóan leírta 1890 októberében az Americal Journal of Numismatics Volume XXV. No. 2 megjelent cikkében. Ugyanebben megadta az zseton pontos leírását, és tizenkét különböző változatot comet 1680 obverseis. Javaslom az érdeklődő olvasónak az eredeti közlemény elolvasását, ha lehetősége van. Itt most idézek a műből, saját fordításomban. (Az idézett részek dőlt betűkkel):

Nincs egyetlen más régi üstökös sem, amelyről ennyi feljegyzés és részletes megfigyelés lenne, és annyi érem készült volna, mint erről. Sok tudós észlelte, leginkább ezen üstökös megfigyelése volt az, amely Sir Isaac Newton - ahogy ezt hosszasan kifejti "Pricipia" című művében - üstökös elméletének fejlődését elősegítette. A Proposition XLI, Problem 21-ben leírja, "három adott észlelésből kell megadni a parabola pályán mozgó üstökös pályáját'' majd miután bemutatta a számításokat és a rajzokat így folytatta, "Vizsgáljuk meg az 1680-as év üstökösét." Ezután egy táblázatot közöl a Halley által korrigált és Flamstead által 1680 decemberében és 1681 januárjában és februárjában elvégzett méréseiből, amihez a saját maga által február 25 és 27, március 1, 2, 5, 7, 9-én elvégzetteket is hozzáveszi, ahogy mondja, "egy hét láb hosszú távcsővel, felszerelve mikrométerrel és szálkereszttel a fókusz síkjában, amely eszközzel a csillagok egymáshoz és az üstökösnek a csillagokhoz képesti pozícióját meghatároztuk." Ezután nagy mennyiségű adat következik, számolások lés különböző emberek észlelései. 

Az érmén lévő csillagok azonosítása

Halley pozíció számításai szerint az 1680-as üstökös december 16-án, az érmén feltüntetett napon, a 291.5° hosszúsági és 18° északi szélességi fokon volt. Ez a pont az égen a Sas, a Nyíl és a Delfin csillagképek táján van. Ezért a három egyvonalba eső csillag a Sas csillagképhez tartozik, közismert nevén a Szabó Centije (Tailor's Yard).


Proceedings of the Numismatic Society 1838-39. The President's Address, Delivered on the 18th July, 1839. p. 408.

Newton elmélete, amely Flamstead, Halley és mások üstökös észleléseiből fejlődött ki az alapja minden modern tudásunknak az üstökös pályákról. Levonta a következtetést, hogy az üstökösök tömör, kompakt, állandó és tartós testek, mint a bolygók és nem pedig ahogy korábban hitték, a Föld, a Nap vagy a bolygók egyszerű kigőzölgései. Ennek bizonyítására elmondja, hogy december 8-án (perihéliumban) az üstökös Naptól való távolsága a Föld-Nap távolsághoz úgy aránylott, mint 6 az 1000-hez, és hogy a Nap hője az üstökösön úgy aránylott a Földünket érő nyári nap hőjéhez mint 28000 az 1-hez, és az üstökös felszínét érő hő körülbelül 2000-szer nagyobb mint a vörösen izzó vas hője.  Ilyen erős hő hatására a gőzök, a kipárolgások és minden illó anyag azonnal el kell hogy oszoljon (disszipálódjon).  Megjegyzi továbbá, hogy miután a Nap decemberben tovább fűtötte az üstököst annak sokkal hosszabb és látványosabb csóvája lett, mint novemberben, mikor még nem érkezett meg a perihéliumhoz, és azt mondja általában a legnagyobb és legragyogóbb csóvát az üstökös azután ereszti, hogy elhalad a Nap szomszédságában. Ezután cáfolja azt az elméletet, hogy az üstökös csóvája csupán a napfény egy áthaladó nyalábja lenne az üstökös fején, ami ezen elmélet támogatói szerint átlátszó; és azt is cáfolja, hogy a csóva abból a refrakcióból ered, amit az üstökös fejéből a Föld felé kiinduló fény elszenved; és levonja a következtetést, hogy az üstökös csóvája nem az égbolt fénytöréséből (refrakciójából), hanem az üstökös fejéből ered, ami a csóva kialakulásához szükséges anyagot biztosítja.

1680-as üstökösAzt is megjegyzi, hogy míg a Föld csak néhány mérföld vastagságú a Nap által megvilágított légköre teljesen eltünteti és kioltja nem csak a csillagok, de még a Hold fényét is, addig a még a legkisebb csillag fénye is keresztül süt az üstökös óriási vastagságú csóváján,a mit a Nap ugyanúgy megvilágít anélkül, hogy annak pompája a legkisebbet is csökkenne. Newton arra is rájön, hogy az üstökös kúpszelet pályán mozog a Nap körül, és ugyan az az erő tartja a helyén, ami a bolygók mozgását is szabályozza.

Íme néhány eredmény, amit üstökös saját megfigyelésein alapulva, és néhány amit később tett. Úgy látszik támogatta Dr. Halley számításait, amiben az üstökös keringési idejét 575 évben állapította meg. Halley észrevette, hogy egy figyelemre méltó üstökös 575 éves intervallumban tűnt fel eddig négyszer, ezek: 1. Az üstökös Kr. e. 44 szeptemberéből, mikor Julius Caesart megölték (Ceasar csillaga) ; 2. Kr. u. 531 ; 3. Kr. u. 1106, és 4. 1680-1681-ben, mindig hosszú csóvával, kiszámolva ez utóbbi üstökös pályáját arra következtetésre jutott, hogy 575 évenként tér vissza, ezért azonos az előbb említettekkel. Encke azonban más pályát számolt és 8815 évet kapott 575 helyett, és ma is ez látszik a korrekt értéknek. comet 1680 reverse

Előlap. Üstökös a csillagos égbolton délnyugat felé haladva (az érmen), húsz csillag (az üstököst nem számolva), de egy nagyon picit beszámítva, ami az átlósan elhelyezkedő második és harmadik nagy csillag között található. Alul a szelvényben: A°168o. 16 DEC | 1681. IAN. A perem (szemből) csipkézett.

Itt egy pillanatra meg kell szakítanom Walter úr idézését. Ahogy a képen lévő példányon látható, csak 19 csillag van, és az érem középpontjában csak egy pont található. Talán Walter úr példányán ez nem volt tisztán kivehető, de ez csak egy kis centrális pont, amelyhez hasonló látható az 1577-es üstökös zsetonján is. Ugyancsak érdekes az előlapra nézve, hogy az éremkép teljesen alátámasztja Newton megfigyelését a csóván keresztül tisztán látszó csillagokról, hiszen két olyan csillagot is elhelyezett a vésnök a képen, amik a csóva mögött kell, hogy legyenek. Hogy ez csak véletlen, vagy a művész is megfigyelte a jelenséget nem tudhatjuk.

Hátlap. Felirat: DER | STERN DROHT | BOESE SACHEN : | TRAV. NVR! | GOTT | VVlRDs | VVoL | MACHEN (dátum chronogramként, azaz ha összeadjuk a nagyobb méretű betűket, mint római számokat 1681-et kapunk) (A csillag gonosz dolgokat jövendöl, bízzál, Isten végül győz.) Ezüst.