A Francia Forradalom számos új gondolatot hozott létre, melyek egy része még napjainkban is érvényes. Azonban a naptárreform, amit bevezettek nem tartozott ezek közé. Csak tizenkét évet élt meg.
Számos protestáns ország kezdetben megtagadt a katolikus innováció, a Gergely naptár bevezetését. A protestánsok attól féltek, hogy az új naptár egy cselszövés része, hogy visszatérítsék őket a katolikus akolba. Az utolsó év, amikor 10 nap kihagyása elég volt, hogy a Gergely és a Julián naptárat összhangba hozzák 1700 volt. Akik elmulasztották ezt a dátumot, már 11 napot kellett kihagyniuk, ami száz évente további 1-1 nappal nőtt.
A Gergely-naptár, más néven nyugati- vagy keresztény-naptár nemzetközileg a leggyakrabban használt polgári naptár. Nevét XIII. Gergely pápáról kapta, aki az előző, Julián naptárat pontosította.
