Facebook

A protestáns országok

Számos protestáns ország kezdetben megtagadt a katolikus innováció, a Gergely naptár bevezetését. A protestánsok attól féltek, hogy az új naptár egy cselszövés része, hogy visszatérítsék őket a katolikus akolba. Az utolsó év, amikor 10 nap kihagyása elég volt, hogy a Gergely és a Julián naptárat összhangba hozzák 1700 volt. Akik elmulasztották ezt a dátumot, már 11 napot kellett kihagyniuk, ami száz évente további 1-1 nappal nőtt.

Napokat kihagyni a naptárból, és eképpen a mindennapi életből nem volt egyszerű. Hogy az emberek könnyebben elfogadják némi reklámra volt szükség. Néhány emlékérmet is kiadtak az alkalomból. Egy ilyen 1700-ban kiadott emlékérem egyik oldalán a Janus arcot ábrázolták, hasonlóan az újévi medálokhoz. (Ennek jelentése, hogy az egyik arc a múltba a másik már a jövőbe néz.) Ami ezt az érmet megkülönbözteti a közönséges újévi emlékérmektől azok a dátumok, amik a középen álló oszlopra vannak vésve. Ebből látszik, hogy 1700-ban február 18-át március 1 követte, azaz pont tíz nap lett kihagyva.

Az oszloptól balra a Napot, jobbra a Holdat helyezték. A latin szöveg fölötte két sorban:  "ANNO, QVO MENDÆ CORRECTÆ, IPSÆQ CALENDÆ – FASTORVM, A CHRISTONATO, SVM CVSVS ET ISTO". A német szöveg alul két sorban: "GEENDERTN CALENDERS-DENKZAHL". A jelentése ezeknek a feliratoknak: "Abban az évben vertek, amikor a hétköznapok és a hónap kezdetének hibáit helyreigazították, Krisztus születésétől számítva", és "ebben (van) a megváltoztatott naptár emlékeztető száma". És ha összeadjuk a római számokat amiket a nagyobb méretű betűvel a szövegben kiemeltek, akkor mind a latin, mind a német szövegből egyaránt 1700 jön ki (kronosztikon). Az is látható, hogy február 18-a abban az évben vasárnap (Sonntag) volt, és március 1-e pedig hétfő (Montag), tehát tíz nap kihagyása nem érintette a napok sorrendjét. (Ami kötelezőnek tekinthető minden naptárreform esetében.) Alul a vésnök jele GFN, Georg Friedrich Nürnberger (1677-1721) látható.

Calendar 1 reverseCalendar 1 obverse

Az érem hátoldalán két ember látható. Nem tudjuk pontosan ki adta ki ezt az érmet, ezért csak gyaníthatjuk, hogy egyikük egy protestáns ország feje. Talán III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, aki 1701-től a "király Poroszországban" címet viselte. A másik ember - távcsövet tartva a kezében és az égre mutatva - feltehetőleg a csillagásza, nevezetesen Gottfried Kirch, az első berlini "királyi csillagász". A király könyökénél a Merkúr bolygó jele, míg fent a Marsé látható. A felirat szintén megemlíti ezt a két bolygót: "CYLLENIVS HÆRET ET COELVM MARS SOLVS HABET", azaz a Merkúr rejtözködik és a Mars egyedül uralja az eget. Ez egy idézet Lucanus római költő Pharsalia című munkájából, ami a Julius Caesar és Nagy Pompeius római szenátor által vezetett seregek közötti polgárháborút meséli el.

A hátlap jelentése valójában rejtélyes, talán a közelgő Spanyol örökösödési háborúra vonatkozik, és nem igazán kapcsolódik a naptárreformhoz.