Válasszon nyelvet

Pietro Angelo Secchi atya olasz csillagász, a Pápai Gergely Egyetem csillagvizsgálójának (akkor nevén Római Kollégium) volt 28 éven át igazgatója. A csillagászati spektroszkópia úttörője volt, és egyike az első tudósoknak, akik határozottan kijelentették, hogy a Nap egy csillag.

Pietro Angelo Secchi atya az észak olasz városban Reggio Emilia-ban született és az ottani jezsuita gimnáziumban tanult. 16 éves korában lépett be a jezsuita rendbe Rómában. A Római Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahol már megmutatta kiváló tudományos képességeit. 1839-ben a Kollégium matematikai és fizikai oktatójának nevezték ki. 1841-ben a loretoi jezsuita kollégium fizika professzora lett. 1844-ben teológiai tanulmányokba kezdett Rómában, és 1847 szeptember 12-én pappá szentelték. 1848-ban a forradalom miatt a jezsuitáknak el kellett hagyniuk Rómát. Secchi atya a rákövetkező két évet az Egyesült Királyságbeli Stonyhurst College-ban, az Egyesült Államokban - a Washington DC.-beli Georgetown University-n tanított - töltötte. A teológiai doktorátust is ott szerezte meg. 

Rómába 1850-ben tért vissza. Egykori kollégájának Francesco de Vico-nak javaslatára, a Kollégium Csillagvizsgálójának igazgatója lett 32 éves korára. 1853-ban, igazgatósága alatt, az omladozó csillagvizsgálót új helyre, a Sant'Ignazio di Loyola a Campo Marzio (a római Szent Ignác templom) tetejére helyezte át. Secchi az igazgatói pozíciót haláláig betöltötte.

Ez a pozíció került veszélybe 1870-ben, mikor a Pápai Állam maradékát az Olasz Királyság átvette. 1873-ban a Kollégium az olasz kormány tulajdonába került. Mikor a kormány az obszervatóriumot is át akarta venni, Secchi élénken tiltakozott, és azzal fenyegetőzött, hogy elfogadja az egyik külföldön felkínált állást. Fontos tudományos pozíciókat és politikai méltóságokat ajánlott neki a kormány, de megtagadta, hogy hűséget esküdjön a királyságnak a Pápa helyett. A királyi kormány nem mert szembeszállni vele, és meghagyta igazgatói állásában. 1878-ban 59 évesen lelte a halálát Rómában.

1978-ban emlékérmet adtak ki Secchi halálának 100. évfordulójára, Secchi szülővárosában az észak olasz Reggio Emilia-ban tartott 13. Bélyeg- és Éremgyűjtő Gyűlés alkalmából.A 31,6mm átmérőjű és 12 gramm súlyú bronz emlékérem előlapján Secchi atya félig jobbra néző portréja, neve, születési és halálozási éve látható. Az érmet Luigi Teruggi éremművész készítette, akinek neve a váll alatt olvasható.

Rome 1 reverseRome 1 obverse

A hátlap a csillagda belsejét mutatja a távcsővel a nyitott kupola előtt. A Körir: XIII. CONVEGNIO FILATELICO NUMISMATICO "CITTA' DEL TRICOLORE", a kibocsátás eseményére utal. Alatta Reggio Emilia város neve és címere látható a kibocsátás dátumával 1978 szeptember 30-val együtt.

Secchi különösen a Nap iránt érdeklődött, amit munkássága alatt folyamatosan megfigyelt. Észlelt és lerajzolt napkitöréseket, napfoltokat, és napfolt aktivitási jelentéseket állított össze. 1860-ban és 1870-ben napfogyatkozás megfigyelő expedíciókat szervezett. Bebizonyította, hogy a fogyatkozások  alatt megfigyelt napkorona és a korona kitörései a Nap részei és nem a fogyatkozás melléktermékei. Felfedezte a Nap spikuláit, a kromoszféra erős tüske szerű kiáramlásait.

Secchi a csillagászat számos területén alkotott. Felülvizsgálta Friedrich Georg Wilhelm von Struve kettőscsillag katalógusát, körülbelül 10000 kettőscsillag adatát állította össze. Három üstököst fedezett fel, köztük a Secchi üstököst (C/1853 E1). Elkészítette a holdi Kopernikusz kráter pontos térképét. Az első színes Mars illusztrációkat is ő rajzolta meg, és elsőként írta le a "csatornákat" (canali olaszul) a bolygó felszínén.

Tisztelgésül a STEREO űrszondák fő műszerét róla nevezték el: Sun-Earth Connection Coronal and Heliospheric Investigation, azaz SECCHI.

Secchi négy csillagspektrum osztálya egy 1870-ben publikált könyvben megjelent színes litográfiáról. Azt mutatja, hogyan látszódnának a legfényesebb csillagok ha valaki egy nagy távcsőre szerelt spektrográffal nézné. A legtöbb csillag spektruma túl halvány volna a megfigyeléshez. Az elsődleges spektrum vonalakat az alul látható, Fraunhofer által bevezetett betűk azonosítják.