Facebook

Napfogyatkozás az Adrián 1241

1242-ben a Szicíliai Királyságban új pénzt bocsátottak ki, melynek éremképe elütött minden korábbi és későbbi érem képétől. Ráadásul ekkor az egyébként szokásos pénzrontás technikájával sem éltek. Mi indokolta a teljesen másfajta éremképet? Valószínűleg egy dramatikus napfogyatkozás.

denar Frederico II obverseA Szicíliai Királyság pénzverésének ezen időszakából szerencsére maradtak fenn írásos emlékek. San Germanoi Richard adószedési feljegyzést vezetett több éven át, többnyire januárban, és feljegyezte az új pénzek kibocsátását is. Ezek szerint új pénzeket 1236, 1239, 1242, és 1243-ben adtak ki (sajnos a feljegyzésnek vége szakadt 1243-ban). Az uralkodó, II. Frigyes (németül Frederich, olaszul Federico) előszeretettel él a pénz amúgy sem nagy ezüsttartalmának csökkentésével, így téve szert extra jövedelemre. Ez - a kortársak számára kedvezőtlen cselekedete - szerencse a kutatók számára, mert így a pénzek finomságának meghatározásával azok kibocsátási sorrendje meghatározható. Az elvégzett analízisek alapján a denárok ezüst tartalma 1236-ban 125 ezrelék, 1239-ben 83 ezrelék, majd 1243-ban már csak 65 ezrelék volt. Az 1242-ben kiadott érem ezek szerint még az 1239-es finomságnak megfelelő 83 ezrelék volt.

A kérdéses érem előlapján két pont között egy A betűt találunk, ez feltehetően az Augustus szó rövidítése, ami peremiratot egészíti ki. A felirat "+.F.ROM.IP.SEP." azaz az Augustus-szal összeolvasva Frigyes mindig felséges római császár, azaz a német-római császárt megillető cím. Alul a holdsarló és csillag, amely a középkori érmeken oly gyakran napfogyatkozásra utal.

denar Frederico II reverseA kor pénzverése és a történeti háttér összefoglalóan megtalálható a Medieval European Coinage 14. kötetében (szerzők: Philip Grieson és Lucia Travaini). Ebben az egyik szerző, Travaini megemlíti, hogy két verde működött a királyságban, Brindisi és Messina, melyek eltérő éremképű pénzeket vertek. Az egyes pénzek és verdék beazonosítása nem könnyű. A másik 1242-esnek meghatározott érem előlapján egy Ω BETŰ és az AVG felirat látható belül, a peremirat megegyezik az előzővel. Bár Travaini a napfogyatkozásos denárt rendeli Messinához, az omegásat pedig Brindisihez, könnyen lehet, hogy fordítva van. Ha ugyanis az 1241 október 6-i napfogyatkozás sávját nézzük, akkor látható, hogy Brindisi beleesett a totalitás sávjába, de Messina nem.

Az érem hátlapján egy kereszt osztja négyfelé a mezőt, a jobb felső negyedben egy csillag, a bal alsóban 3 pont van. A felirat: "+.IERL'ET SICIL'R".

 

eclipse 1241

Az 1241-es napfogyatkozás sávja, Brindisi a totalitás sávjában, 1241 október 6-án

A Magyar Királyságban ez időtájt IV. Béla uralkodott. Hosszú uralkodása - 35 év - alatt rengeteg pénz adott ki. Ennek oka, hogy a királyi bevételeket a pénzcsere útján biztosította, így az éves adófizetés a régi pénzek begyűjtésével és újak forgalomba hozatalával valósult meg. Sajnos nem áll rendelkezésünkre írásos anyag, amely lehetővé tenné az azonosítást, és a pénzek finomságának csökkentése sem jellemezte úgy uralkodását, mint Frigyesét. Ennek megfelelően csak találgathatunk, hogy mikor melyik pénz került forgalomba. Talán az érmeképek és napfogyatkozások adhatnak bizonyos, bár egyelőre elég gyenge támpontot.

Bela IV eh 248 reverseAz 1241-es év rendkívüli csapást hozott Magyarország számára. 1241 tavaszán kezdődött meg a tatárjárás, amelynek során a mongol csapatok három irányból törtek be az országba. Április 11-én, Muhinál kora reggel a tatárok teljes serege rátámadt a magyarokra, akiknek nagy része akkor még aludt. A mongolok túlerőben voltak. A magyarok menekülni kezdtek, ám a biztonságosnak vélt táborból nem lehetett kijutni; maga a király és Kálmán herceg is csak a híveik segítségével tudott megmenekülni. IV. Béla a híveivel északi irányba menekült; előbb Pozsonyba, majd Babenberg Frigyeshez. Az osztrák herceg azonban fogságba ejtette a királyt, és egy pár évvel azelőtti békeszerződés ürügyén kizsarolt tőle három, az osztrák határ mellett fekvő megyét. A király és a családja végül az Adriai-tenger partján fekvő Trau várában talált menedékre. 1241 nyarára a Dunától északra és keletre lévő országrész a mongolok kezére került, csak néhány megerősített vár és erődítmény állt ellen. A muhi csata után pár nappal a tatárok elfoglalták Pestet, hatalmas mészárlást rendezve. Télen a tatárok a hideg időjárás miatt átkelhettek a befagyott Dunán, és erőfeszítéseket tettek hogy tatár szokás szerint kézre kerítsék az uralkodót személyesen. Kádán, tatár vezér bele is kezdett Trau ostromába, ám 1242 tavaszán a mongol sereg váratlanul elvonult, romba döntött országot hagyva maga után.

Ahogy a fenti fogyatkozási térképen is látható Trau - a mai Trogir (Horvátország) - a Split közelében fekvő kis vár a totalitás sávjába esett. Az 1241-es napfogyatkozást minden bizonnyal innen figyelhette meg IV. Béla, egy olyan korban, mikor egy napfogyatkozás baljós előjelnek számított. És 1241 októberében a baljós előjelet a tatárok dúlása igazolni is látszott.

bela IV eh 248IV. Béla egyik felirat nélküli denárjának előlapján Frigyeséhez hasonló fogyatkozási ábrát láthatunk. A sarló és a csillag felett egy várkapu és kétoldalt két ellentétes irányba néző fej található. Nem tudhatjuk, hogy az éremképet ez a fogyatkozás, vagy a hosszú uralkodása alatt bekövetkező másik ihlette. Az is valószínű, hogy az évenkénti pénzcsere 1242 tavaszán elmaradt, hiszen az ország romokban hevert. Így legkorábban 1243 tavaszán kerülhetett fogalom ez a denár.

Létezik még olyan pénz, amelyet biztosan IV. Béla veretett és talán napfogyatkozást ábrázol. A hátlapon a szokásos kereszttel négy részre osztott mezőben négy csillag, mindegyik közepén egy-egy körrel. Az ábrázolás meglehetősen hűen adja vissza a totalitás pillanatát, mikor a Napot a Hold teljesen eltakarja, és napkorona láthatóvá válik. A köriratban "MONETA.REGIS.P.HVNGARIA", P alul áthúzva, jelentése PRO, azaz királyi pénz Magyarország számára. Az élőlapja is érdekes, a szivárvány trónon ülő uralkodó képével. Felirata: "BELA + REX", azaz Béla király. A REX szó után egy hasonló napkorona ábrázolás látható, mint a hátlapon, bár ez a képen nem látszik, az érem kopása miatt.

Bela IV eh 218 obverse

Bela IV eh218 reverse

Nem tudható jelenleg, hogy az itt látható érmek, illetve IV. Béla más pénzei, melyeken hasonló ábrázolások találhatók kapcsolatba hozhatók bármelyik napfogyatkozással. De a hasonlóság II. Frigyes és IV Béla pénzei között, feltűnőek. És ahogy Marshall Faintich kitűnő könyvében kimutatta az ilyen ábrázolások ritkán köszönhetőek pusztán a véletlennek.

Spalato csillagászati szempontból kiváltságos helyzetben volt ez időben, ugyanis egy másik napfogyatkozás, amely 1239 június 3-án következett be, szintén áthaladt a városon. Meglehetősen ritka, hogy egy helyről egymás után ilyen rövid időközönként lehessen fogyatkozást megfigyelni. Az 1239-es fogyatkozásról így számol be Tamás, Spalatói esperes:

 „Azon időben, Urunk születésének 1239. esztendejében, június havának 3. napján csodálatos és rettenetes napfogyatkozás lőn, mert az egész Nap elhomályosodott, és az egész levegőég besötétedett, és az égen a csillagok, mint éjszaka, feltűntek, és egy nagyocska csillag ragyogott a Nap mellett nyugat felől. És mindenkit olyan rémület lepett meg, hogy mintegy ész nélkül kiabálva futkosott idestova azt hívén, hogy eljött a világ vége.

Az 1239-es napfogyatkozás sávja, Split és Trau a totalitás sávjában, 1239 június 3-án

Az 1239-es napfogyatkozás sávja, Split és Trau a totalitás sávjában, 1239 június 3-án

1239-ben IV. Béla még Budán tartózkodott, ahonnan a napfogyatkozás részelegesen látszott csak. Ezért az a fogyatkozás talán kevésbé mély nyomot hagyhatott benne, bár a tatár támadás előjeleiről már értesülhetett, és a napfogyatkozást rossz előjelnek tekinthették.