Facebook

A Jupiter holdjai

Az öt szabad szemmel látható bolygót már az ókorban is ismerték. Nem csoda hát, hogy ókori érmeken is gyakran találkozhatunk csillagszerű vagy éppen allegorikus ábrázolásukkal. A bolygók holdjainak felfedezése a távcső megjelenésével vált lehetővé. Nem sokkal ezután megjelentek az érméken is.

Galilei észlelése a Jupiter holdjairólMikor Galileo Galilei 1610 januárjában távcsövével a Jupitert vette célba azonnal felfedezte a Jupiter holdjait. A bolygóhoz kötött mozgásuk alapján jogosan feltételezte, hogy nem állócsillagokkal, hanem a Jupiter körül keringő égitestekkel van dolga. A kis égitesteket ezekben az időkben sokféleképpen hívták. Maga Galilei a holdakat először Cosmica Siderának nevezte el bőkezű támogatója, Cosimo II de' Medici, Toszkána nagyhercege tiszteletére, de később annak javaslatára Medicea Siderára, Medici-csillagokra nevezte át őket, Cosimót és testvéreit (Francesco, Carlo és Lorenzo) jelképezve. A felfedezés első publikálására 1610 márciusában Velencében került sor, kevesebb mint két hónappal az észlelés után. Kepler, aki eleinte kételkedett a megfigyelt holdak létezésében már 1610 augusztus-szeptember folyamán végzett megfigyelési során meggyőződött azok valódiságáról és az 1611-ben megjelent Dissertatio cum Nuncio Sidereo (Prága, 1610, Frankfurt 1611), és az azt kiegészítő "Narratio" . munkájában már ír azokról a "csillagokról" amelyeket "Galilei úr fedezett fel " a Jupiter mellett. A holdakat ez időben csak egyszerűen csillagoknak, vagy kísérőknek (trabanten) hívták. J. D. Cassini még  az 1655-ben megjelent könyvében is "Medici bolygócskák"-nak nevezi. A bolygó-kísérők "hold" megnevezése csak a XVII. sz. végén terjedt el. Jelenleg a Jupiter négy nagy holdját összefoglaló néven Galilei-holdak hívjuk.

cosimo3 hatlapMinden bizonnyal az első ábrázolása a Galilei holdaknak - és egyáltalán a Naprendszer holdjainak - III. Cosimo Medici toszkánai nagyherceg egyik érmén látható, melyet Toszkána tengeri hatalmának hangsúlyozására adtak ki. A hátlapon jobbra forduló három árbocos hajó a nyugodt tengeren, felette a Jupiter asztrológiai jele és a körül 4 csillag látható. Nem kell túl nagy képzelő erő ahhoz, hogy lássuk, itt nem egyszerűen csak négy csillagocskáról van szó, hanem a Galilei által felfedezett 4 holdról, melyekre III. Cosimo, II. Cosimo unokája minden bizonnyal büszke lehetett. Ez időben kevés uralkodó büszkélkedhetett azzal, hogy családjukról csillagokat neveztek el. A felirat körben 'CERTA . FULGENT . SIDERA' idézet Horatius: Grosphushoz című ódájából (II. kötet 16. óda) Alul a vésnök neve TRAVANVS, azaz (Gioacchino) Francesco Travani látható.

 

Eredeti Magyar
Otium divos rogat in patenti
prensus Aegaeo, simul atra nubes
condidit lunam neque certa fulgent
sidera nautis;

Nyugodalmat kér az Egektől, kit vész
Nyílt vizen lep meg, mihelyest a holdat
Köd borítá el s vezető csillag nem
Fénylik előtte.

 

Dr. Nagy Zsigmond fordítása

Nyugat, 1920. 17-18. szám

Azonban az érmen az eredeti szövegkörnyezetéből kiragadva és a tagadó szólt elhagyva pont az ellenkezőjét jelenti, azaz "vezető csillag fénylik". A vezető csillag ez esetben a Jupiter és a négy Medici-csillag. medici revEzért az érem nem csak Toszkána tengeri hatalmát bizonyítja, hanem azt is, hogy a Mediciek és III. Cosimo maga is büszke volt négy csillagára, melyeket Galileo Galiliei kiváló diplomáciai érzékkel nekik ajánlott.

Az előlapon III. Cosimo balra néző mellképe, hosszú hajjal, díszes köpenyben. A vállon az évszám, 1666 látható, felirat körben 'COSMVS . III . PRINC . AETRVR', azaz III. Cosimo Etruria hercege, ahogy a Mediciek néha magukat nevezték. 

A bronz érem átmérője 47.8mm, súlya 45.4 gramm.

A Jupiter holdak a tudomány későbbi fejlődésében is fontos szerepet kaptak. A fény sebességének első pontos meghatározását Ole Rømer dán fizikus végezte 1676-ban. A Jupiter egyik holdját, az Iót figyelte meg távcsővel, és eltéréseket vett észre az Io keringési periódusában. Romer az eltérésekből 227 000 kilométer per másodperc értéket kapott. A Jupiter holdak fogyatkozási eseményeit a tengerészetben, a hosszúsági fog meghatározására kívánták használni, még mielőtt az első tengeri viszonyok között is pontosan járó órát John Harrison kifejlesztette volna.

Wargentin1 elolapA Jupiter holdak mozgásával sok csillagász foglalkozott, többek között a Svéd csillagász Pehr Wilhelm Wargentin is. Az 1783-ban kiadott ezüstérem - amely Carl Gustaf Fehrman munkája - előlapján Wargentin jobbra néző portréja látható.

Wargentin1 hatlap

Hátoldalán a Föld gömbje felett az ekliptika húzódik át bal oldalon a Haloktól a jobb oldali Vízöntőig. Ez utóbbihoz közel a Jupiter gömbje. Tőle jobbra az Európa hold, kettessel jelölve, míg balra a másik három hold: 1 az Io, 3 a Ganimédesz, és 4 Callisto. Köriratban "SUBLIMIORA IAM CURAT" azaz a fenséges (dolgokat) már gondozta, ami a Jupiter kutatásaira utal. Wargentin 1749-ben lett a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára. Ezt a pozícióját egészen 1783-ban bekövetkezett haláláig, 34 éven át megtartotta, ahogy az érem alján elhelyezett írásból is kiolvasható. 

Wargentinről másik érmen is megemlékeznek, külön kiemelve, igaz inkább allegorikus formában a Jupiter kutatásban végzett munkásságát.

Wargentin2 elolapWargentin2 hatlap

 

 

 

 

Az előlapon a balra néző portré körül a a felirat akadémiai titkárságát említi meg. A hátlapon az allegorikus kép szárnyas Prométheuszt ábrázol, asztrolábiummal a kezében. A felirat "ADSPECTAT OLYMPUM INQUIRITQUE JOVEM" azaz figyelte az Olümposzt és vizsgálta a Jupitert. Wargentin ha a tüzet nem is lopta el az Olümposzról, de kifigyelte Zeusznak (azaz Jupiternek) az istenek és a mindenség királyának titkait. Alul születésének és halálának dátumai láthatók 1717-1783.

A Jupiternek a cikk írásakor 65 holdját ismerjük. Az Galilei-holdakkal ellentétben a többi hold kicsiny, és távcsővel is csak nehezen figyelhető meg. Bár némelyikük önmagában nem halvány mégis elvesznek a Jupiter közelében annak  hatalmas fényében. Ennek köszönhetően az ötödik holdat csak 1892-ben fedezték fel. Nem csoda hát ha XIV. Lajos francia király idejében kiadott, az akkor ismert Naprendszer ábrázoló zsetonon is csak a négy Galilei-hold szerepel (bal oldalon lent). Az érmen a Föld Holdja, a Szaturnusz öt holdja szerepel.

luis14 hatlapluis14 elolap

 A Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja, a Mars két apró holdját pedig még nem ismerték az érme készítésének időpontjában.

Modern pénzeken és emlékérmeken gyakran találkozhatunk Naprendszer ábrázolással, ám ezekről szinte mindig hiányzanak a bolygók holdjai. A kevés kivételek egyike Mongólia 500 Tugrik értékű pénze, melyen Isaac Newtonnak "az évezred géniuszának" állítanak emléket. A hátlap a Naprendszer bolygóit és azok pályáit, továbbá két üstüköst ábrázol felülnézetből. A bal oldalon álló Jupiter körül négy kis pontként ábrázolva a Galilei-holdak láthatók.

mongolia hatlapmongolia elolap