A Königsberg obszervatórium 1813-ban épült, és a II. világháború alatt 1944-ben semmisült meg. Ebben a csillagvizsgálóban mérte meg először a világon egy csillag parallaxisát Friedrich Wilhelm Bessel.
Königsberg - ma Kalinyingrád, Oroszország része - az obszervatórium alapításakor a Porosz királyság része volt. A csillagvizsgálót 1809-ben a napóleoni háborúk idején kezdte el tervezni a Porosz kormány. Ebben az évben hívták el a lilienthali csillagvizsgálóból a königsbergi egyetemre Friedrich Wilhelm Besselt tanítani, és hogy átvegye a tervezett obszervatórium irányítását. Mikor 1810-ben Bessel megérkezett Königsbergbe az obszervatórium még a tervezés fázisában volt. Besselnek először megfelelő, nyílt horizontú helyet kellett találnia a csillagvizsgáló részére, amelyet végül a várostól északnyugatra a Buttenberg hegyen egy régebbi erődítmény falainál talált meg. Az építkezést 1811-ben kezdték meg Bessel kívánságait figyelembe véve, és 1813-ra már állt a Königsbergi csillagvizsgáló.
Bessel 1829-ben vásárolt Fraunhofer műhelyétől egy heliométert, amit kis szögtávolságok, kettőscsillagok mérésére szoktak használni. Bessel azonban arra használta, hogy a Hattyú csillagképben a különböző távolságokban lévő csillagok egymástól való szögtávolságát megmérje. A több évig tartó méréssorozat eredményeképpen 1838-ban sikerült meghatározni a 61 Cygni 1/3 szögmásodperces parallaxisát. Az eredmény nagy jelentőségű volt, mert egyrészt megmutatta, hogy a csillagok milyen óriási távolságokra vannak a földpálya méretéhez képest, másrészt mert újabb bizonyítékát adta a kopernikuszi világképnek, harmadrészt mert kozmikus mérőskálát adott az emberiség kezébe. A csillagászati távolságmérésnek ez a módja mind a mai napig használatban van. Bessel kétszer is megkapta az egyik legrangosabb csillagász kitüntetést, a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérmét 1829-ben és 1841-ben. 1842-ben pedig a Porosz Királyság legnagyobb kitüntetését, a Pour le Mérite-t is megkapta, aminek jelentőségét növeli, hogy a kitüntetést 1842 előtt polgári személyek nem, csak katonák kaphatták meg.
A ma már nem létező csillagvizsgálónak és Besselnek állít emléket Ernst Schomer (1915-2005) éremművész nagyméretű, 120 mm átmérőjű, bronz emlékérme, amely 1984-ben készült. Ez az év volt Bessel születésének 200. évfordulója. Az érem előlapján Bessel félig jobbra néző portréja látható. Bal oldalon születési és halálozási éve, jobb oldalon aláírása. Alatta a művész monogramja. A hátoldalon az obszervatórium épülete a csillagos, holdsarlós háttér előtt. Alatta két évszám 1874 és 1984 látható.