Válasszon nyelvet

Olbers orvosként végezte el az egyetemet és élete végig orvosként praktizált Brémában. Éjszakánként azonban otthonának legfelső szintjén berendezett csillagvizsgálójából megfigyeléseket végzett. Szorgalma nagyobb hírnevet hozott számára a csillagászat területén, mint orvosként.

Heinrich Wilhelm Matthias Olbers (1758 – 1840) német orvos és amatőrcsillagász volt. Tanulmányainak befejezése után 1780 december 28-án doktorált. Ezután Brémában orvosként praktizált. Éjszakánként azonban otthonának legfelső szintjén berendezett csillagvizsgálójából megfigyeléseket végzett. Ezek során fedezte fel a második kisbolygót a Pallast, és a negyediket, a Vestát. Összesen hat üstököst is felfedezett, nevét az 1815-ben felfedezett 69 és fél év keringési idejű periodikus üstökös a 13P/Olbers jelölésű viseli.

Olbers doktorátusának 50. évfordulóját 1830-ban ünnepelték. Az eseményre az akkor már - főként csillagászként - híres doktor balra néző mellkévével ezüstből és bronzból készült 50 mm átmérőjű érmet adtak ki. Köriratban erről az évfordulóról emlékeznek meg: "HEINR. WILH. MATH. OLBERS GEB. D. 11 OCT. 1758 DOCTOR DER HEILKUNDE D. 18 DEC. 1780", azaz az 1758 október 11. napján született H. W. M. Olbers az orvostudományok doktora 1780 december 28. napján. A díszes, csattal összevont ruházatú mellkép alatt az akkor még fiatal Karl Christoph Pfeuffer, (1801-1861), és az őt irányító Gottfried Bernhard Loos (1773-1843) vésnökök szignója található.

olbers 1830 obverseolbers 1830 reverse

A hátlapon körben hatágú csillagok, belül 15 sorban felirat: "DEM / ENTDECKER / DER / PALLAS U. DER VESTA / DEM ERFORSCHER / DER KOMETENBAHNEN / IHREM / HOCHVEREHRTEN / DIRECTIONS MITGLIEDE / AM IUBELTAGE SEINER / DOCTOR WÜRDE / DIE GESELLSCHAFT / DES MUSEUMS / IN BREMEN / D.28 DEC. 1830 ✿", azaz a Pallas és a Vesta felfedezőjének, az üstököspályák kutatójának, mélyen tisztelt igazgatósági tagjának, doktori rangjának évfordulóján, a múzeum társulata, Brémában 1830. december 28-án.

Csillagászati egyesület megalakítása Lilienthalban

Az alapító tanácskozás színteréül Schröter lilienthali csillagvizsgálóját választották. A találkozó 1800. szeptember 13–20. között zajlott le. Az egyesület megalapítói: Ferdinand Adolf von Ende, Johann Gildemeister, dr. Heinrich Wilhelm Matthias Olbers, Karl Ludwig Harding, von Zách és Johann Hieronymus Schröter voltak. Az újonnan megalakult csillagászati egyesület az alábbi feladatokat tűzte ki célul:

  • az égbolt teljes átvizsgálása a Jupiter és Mars bolygó közt feltételezett eddig ismeretlen bolygó megtalálására;
  • a csak távcsövekkel felfedezhető üstökösök felkutatása, pályaelemek gyors meghatározása és hozzáférhetővé tétele más kutatók számára,
  • állócsillagok parallaxisának meghatározása;
  • változócsillagok keresése;
  • a Monatliche Correspondenz segítségével a csillagászok munkájának társaikkal való megismertetése és munkakapcsolatok létesítése egy eddiginél jobb csillagtérkép elkészítése érdekében.
Vargha Domokosné : Zách János Ferenc (1754–1832) Csillagász

Olbers csillagászati megfigyeléseivel a hivatásos csillagászok között is tekintélyre tett szert. Ennek köszönhette, hogy mikor Zách János Ferenc báró és német csillagász barátai egy csillagászati egyesület létrehozásán fáradoztak, meghívták őt is. Az Égi Rendőrség (Himmelspolizei, ahogy az alapítók magukat nevezték) megalakulásáról lásd keretes írásunkat.

Az egyesület elérte célját, és bár az első kisbolygót a Cerest Piazzi olasz csillagász találta meg véletlenül, a másodikat és a negyedik Olbers, mégpedig szisztematikus kereső munkával. A nemzetközi csillagász szervezet megelőzte korát, és bár 1815-ben feloszlott abban a hitben, hogy nincs több felfedezendő kisbolygó, tagjai továbbra is baráti kapcsolatban maradtak egymással. Valószínűleg ennek a barátságnak tudható be, hogy Olbers a fenti, "hivatalos" emlékérem mellett közvetlen barátaitól is kapott egy emlékérmet 50. doktori jubileumára.

Az 50mm átmérőjű és 69 gramm súlyú bronzérem előlapján két griffmadár tart csőrében díszes koszorút, felettük Pallasz Athéné és Vesta (vagy görög nevén Hesztia) a család és az otthon istennőjének portréja, felettük egy-egy csillag. Alul egy-egy dátum római számokkal, bal oldalon a Pallas (1802 március 28), jobb oldalon a Vesta (1807 március 29) kisbolygók felfedezéséé.

olbers-zach 1830 obverseolbers-zach 1830 reverse

Az érem hátlapján a 8 soros felirat pajkossága is a baráti kapcsolatra utal. "GVILELMO OLBERS / PALLADIS ET VESTAE SACERDOTI / SAEMISSAECVLARES / DOCTORIS HONORES / GRATVLANTVR SODALES / ZACH · LINDENAU· / DIEM XXVIII · M · DECBR· / MDCCCXXX", azaz Guilelmo Olbers Pallasz és Veszta papjának félévszázados doktorátusának tiszteletére gratulálnak társai Zach (és) Lindenau 1830 december hónap 28. napján.

Nem sokkal Olbers halála után, 1844-ben a brémai múzeum újabb emlékérmet adott ki. Ennek előlapján találjuk Olberst, Gottfried Reinhold Treviranus brémai természettudós, botanikus társaságában. Az előlapon a két balra néző fej található. Köriratban: "✿ G. R. TREVIRANUS GEB. 4 FEB. 1776 GEST. 16 FEB. 1837 ✿ H. W. M. OLBERS GEB. 11 OCT 1758 GEST. 2 MÄRZ 1840", azaz nevek, születési és halálozási dátumok.

olbers 1844 obverseolbers 1844 reverse

A hátoldalon élőlényekből összeállított csendélet. Köriratban: "DEN DEUTSCHEN NATURFORSCHERN UND AERTZEN DAS MUSEUM IN BREMEN ✿ IM SEPTEMBER 1844 ✿" azaz a német kutatók és orvosoknak a Brémai Múzeum, 1844 szeptemberében".

Olbers nevét megtaláljuk még egy emlékérmen, amit a 100. kisbolygó felfedése alkalmából adtak ki. Az érmen rajta kívül sok más csillagász is megtalálható, ezért az éremről külön cikk is készül. Olbers nevét az előlapon alul, középen találjuk.

olbers 100. kisbolygo obverseolbers 100. kisbolygo reverse

 

Olbers halálának 150. évfordulójára, 1990-ben kiadott német ezüst emlékérem hátoldalára került fel leghíresebb felfedezéseivel egyetemben üstököse. Középen a Nap, körülötte a két kisbolygó, a Pallas és a Vesta, és a 13P/Olbers üstökös elnyúlt pályája. Az 1846-ban - tehát Olbers halála után - felfedezett Neptunusz pályája minden bizonnyal azért került az éremre, hogy az üstökös jelentős naptávolságát érzékeltesse. A Neptunusz és a kisbolygók nevei mellé felkerült csillagászati jelük is, ahogy az Olbers korában szokás volt. Köriratban felül: "ENTDECKER, ARZT UND ASTRONOM",  azaz felfedező, orvos és csillagász. Alul "PALLAS-28.3.1802 · VESTA-29.3.1807 · KOMET OLBERS-6.3.1815", azaz felfedezéseinek pontos napja olvasható.

comet 1815 reversecomet 1815 obverseAz előlapon Olbers félig balra néző portréját láthatjuk. Köriratban felül: "150. TODESTAG WILHELM OLBERS 1990", azaz Olbers halálának 150. évfordulója, alul pontos születési és halálozási dátuma látható.