A csillagász portréját legnagyobb felfedezését 1868-ban tette. A Francia Tudományos Akadémia díjérmet alapított tiszteletére.
Gustav Kirchhoff német fizikus 1859-ben felfedezte, hogyan lehet a Nap vagy a csillagok fénye alapján azok kémiai összetételére következtetni és megalkotta a spektroszkópot, és megalapította a spektroszkópia tudományát. Ez volt az első napfogyatkozás a felfedezés után ahol a csillagászok a spektroszkópot a távcsőhöz illesztve megpróbálták a Nap légkörének és az ott a fogyatkozások alkalmával látható fényes lila színű lángoknak, a protuberanciáknak kémiai összetételét meghatározni.
A totalitás Indiát átszelő sávja az 1868 augusztus 18-i teljes napfogyatkozáskor
A francia csillagász Pierre Jules César Janssen az indiai Hyderabad állam Guntur településéről figyelte meg a napfogyatkozást 1868 augusztus 18-án. Spektroszkópja segítségével Janssen megfigyelte, hogy a protuberanciák fő alkotó eleme a forró hidrogén gáz. Azonban feltűnt neki a spektrumban egy sárga vonal amit addig mindenki a nátrium vonalának vélt egyetlen egy ismert elem vonalával sem egyezett meg. Janssen látva a megfigyelt vonalak rendkívüli fényességét arra gondolt, hogy a spektrumot talán napfogyatkozás nélkül is látni tudná és a fogyatkozást követő hetekben kifejlesztette a spektrohelioszkópot.
Ugyan ebben az időben Janssentől sok ezer kilométer távolságra egy másik tudós is foglalkozott hasonló műszer építésével. Sir Joseph Norman Lockyer 1868 októberében pillantotta meg műszerében az ismeretlen elem vonalát. Anélkül, hogy egymás megfigyeléseiről bármit is tudtak volna, mindketten elküldték eredményeiket a Francia Tudományos Akadémiának, és mindkét levél véletlenül ugyan azon a napon érkezett oda meg. Ezért ma mindkét tudóst egyformán a hélium - ahogy később az új elemet elnevezték - felfedezőjének tekintik.
Janssen megfigyelő helye a fogyatkozás adataival.
A felfedezés emlékére a párizsi verde emlékérmet készített. A tervező művész Alphée Dubois volt. Az előlapon a sugárkoronás Héliosz a Napisten négylovas szekéren, quadrigán jobb kezével a Hold által eltakart Napra mutat, ahol a Nap légkörében lévő protuberanciák jól látszanak. A Nap alatt az állatöv az Oroszlán jegyével, míg Héliosz mögött a Szűz látszik. A francia nyelvű felirat "ANALYSE DES PROTUBERANCES SOLAIRES . 18 AOUT 1868." azaz a nap protuberanciák megfigyelése és a fogyatkozás pontos dátuma.
A hátlapra a két tudós jobbra néző portréja került, köriratban a nevükkel.