Válasszon nyelvet

Gothard Jenő gazdag magyar nemes volt, aki Herényben csillagvizsgálót alapított. Gothard emellett gépészmérnök és csillagász is volt.

A Gothard emlékkiállítás (lásd a linket lent) szövegéből idézve: "Miután a fotográfiát sikeresen alkalmazta a csillagászatban, Gothard Jenő örökre beírta magát a tudománytörténetébe. Többek között világhírű fotó sorozatot készített az 1882 május 16-i részleges napfogyatkozásról.

883 után figyelme a ß Lyrae csillag spektrumának vizsgálata felé irányult. Megfigyeléseivel kimutatta a hidrogén és hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését. Sajnos felfedezése nem keltett feltűnést, mivel nem volt megfelelő tudományos háttér a jelenség interpretálásához, ezért csak később figyeltek fel eredményére. A századforduló tudományos közösségének figyelmét az üstökösök spektrumának vizsgálatával vonta magára. Először fényképezett le olyan üstököst, amely szabad szemmel nem, csak távcsővel volt látható (Barnard-Hartwig Comet, 1886).

Nova auriga
A Nova Aurigae és néhány planetáris köd spektruma

1885 után szinte teljesen felhagyott a vizuális megfigyelésekkel és a kor új technológiája, a spektroszkópia és asztrofotózás felé fordult. 1885 szupernóva robbanást jegyezett fel az Androméda-galaxisban.

1886-ban teljesen elmerült a halmazok, üstökösök és gázködök spektrofotometriai vizsgálatában. 1886 őszén elsőként detektálta a Gyűrűs Köd (M57) központi csillagát a fényképezést felhasználva.

1891-ig, az alapítástól induló első 10 évben, Gothard sikeresen dolgozott a spektroszkópia és a asztrofotográfia területén.

1892-ben, miközben a Novae Aurigae spektrumát tanulmányozta észre vette az alapvető kapcsolatot a nova és a planetáris ködök között. Meggyőzően bizonyította, hogy "... a nova spektruma azonos a bolygószerű ködök spektrumával" (Gothard Jenő: Értekezések a Matematikai Tudományok Köréből, 1892). Ez a felfedezés volt csillagászati munkásságának csúcsa. A nemzetközi szakértők szerint eredményei a későbbi csillagfejlődési elméletek előfutárának tekinthető."

Magyarországon a magyar Numizmatikai Társulat adott ki bronz és ezüst emlékérmet a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 alkalmából. Az előlap a híres magyar csillagászt Gothard Jenőt ábrázolja, aki 100 éve 1909-ben halt meg. Gothard portréja mellett egyik legfontosabb felfedezése van ábrázolva. 1892-ben észrevette, hogy a Nova Aurigae spektruma nagyon hasonló a planetáris ködökéhez. Erről készített rajza az észlelőnaplójából került az éremképre. (lásd a képet a jobb oldalon).

A vízszintes csíkok különböző planetáris ködök spektruma, míg az utolsó a Nova Aurigae-é. Felettük az aláírása és a neve látható. Az éremművész Csóka Zsuzsa volt, akinek monogramja Gothard vállától balra látható. Alatta születési és halálozási évszám. Legalul a betűk 'MNT' a Magyar Numizmatikai Társulatot jelentik.

2009hatlap2009elolap

A hátlap a CSNÉ2009 jól ismert logóját ábrázolja. A logó felirata magyar, míg körben a perem mentén angol felirat található: "INTERNATIONAL YEAR OF ASTRONOMY".

Az éremnek léteznek bronzból készült példányai is.

2009hatlap 22009elolap 2

Mivel összesen 200 darab bronz és 40darab ezüst példány készült, ez az érem az egyik legritkább a CSNÉ2009 alkalmából kiadott emlékérmek és emlékpénzek között. Az ezüst példányokat a Magyar Numizmatikai Társulat tagjai vásárolhatták meg előzetes rendelés alapján. Az érmeket a szegedi Szabó Verde készítette el.