Találatok: 2426

Minden bizonnyal a legismertebb üstökös a Halley. Számos visszatérését megfigyelték már a történelem folyamán, néhány kutató véleménye alapján II. Tigranesz örmény király egyik pénzén is látható, mégis először csak 1910-es visszatérése alkalmával készült emlékérem róla.

Az üstökösöket általában felfedezőjükről nevezik. Halley azonban nem fedezett fel egyet sem. Ő kiszámolta azokat! Igen fáradságos módját választotta tehát a megtalálásuknak. Így ír erről Dr. Wodetzky József, az Üstökösök című könyvében:

"Ekként kiszámította mindazoknak az üstökösöknek pályáját, melyekről megbízható észlelések állottak rendelkezésre. Huszonnégy ilyen üstökös-pályát talált az 1337-től 1687-ig terjedő három és fél századot felölelő időközben. ... Ha most, különböző üstökösök pályaelemeit számítva azt találnók, hogy közülük néhány ugyan abban a síkban, ugyan abban a parabola darabban mozog s, hogy a perihéliumhoz való visszatérés mindig ugyan annyi év múlva ismétlődik, mit kellene ebből következtetnünk? Azt, hogy az üstökös útja bizonyára nem parabola, hanem ellipszis s hogy a parabola csak a láthatóság kicsiny időközében esik össze az ellipszissel. ... Halley is így okoskodott, mikor számításaiból azt találta, hogy 3 üstökös parabolikus pályaelemei megegyeznek. Ezek az üstökösök a következők voltak: az 1531-iki, amelyet Appianus figyelt meg, az 1607-iki, Kepler észleléseiből és az 1682-iki Flamsteednek, valamint Halley-nek saját megfigyeléseiből levezetett elemekkel. Ez a megegyezés vezette Halley-t arra a gondolatra, hogy a 3 üstökös tulajdonképpen egy és ugyan az, a pálya tehát ez esetben hosszasan elnyúlt ellipszis, a keringési idő pedig 75 és 76 év között fekszik. Megerősítette ezt a föltevést az, hogy 75 évvel az 1530-iki üstökös előtt, 1456-ban is megjelent egy üstökös, mely épp úgy, mint 1682-ben, fényével és hatalmas csóvájával Európa szerte feltűnést keltett. Ha Halley ismerte volna Toscanelli megfigyeléseit, bizonyosan kiszámította volna az 1456-iki üstökös elemeit is és valóban megegyezést talált volna, épp úgy mint az 1531 és 1607-iki üstökös elemeinél. De Halley előtt az említett 3 üstökös elemeinek azonossága és az 1456-tól minden 75-ik évben szabályosan ismétlődő visszatérés teljesen elegendő bizonyíték volta arra, hogy levonhassa azt a következtetést, miszerint az 1456, 1531, 1607 és 1682-iki üstökösök egy és ugyan azon üstökös megjelenései."

comet 1910 obreverse

Az üstökös következő perihélium átmenetét Halley 1758 végére vagy 1759 elejére helyezte kilátásba. 1742-ben Halley meghalt és már nem érhette meg azt az örömet, hogy következtetését beteljesedve lássa. Az üstökös 1759 március 12-én haladt át a perihéliumán, és kapta meg a Halley-üstökös elnevezést. Ezek után még 1835 november 16-án és 1910 április 20-án volt perihélium átmenete. Crommelin és Cromwell greenwich-i csillagászok a Halley-üstökös korábbi perihélium átmeneteit egészen Kr. e. 760-ig számították vissza. Kr. e. 87-ig tudtak történelmi bizonyítékokat is találni, sőt kínai feljegyzések segítségével egészen Kr. e. 240-ig találtak adatokat a megfigyelésére. Az 1910-es alkalomra készült az emlékérem, melynek vésnöke Ernst Torff. Az előlapon körben az összes perihélium átmenet dátumát feltüntette Kr. e. 240-től egészen 1910-ig, napra pontosan. Alul a Treptow városi (ma Berlin egyik városrésze) csillagvizsgáló, fölötte a csillagos ég, középen az Orion csillagképpel, több más csillagképpel, és fényesebb csillagok neveivel. Függőleges irányban a Tejút, vízszintesen az üstökös pályája a csillagok között látható. A csillagos ég fölött egészen kis betűkkel megtaláljuk a csillagász nevét, aki segédkezett az éremkép pontos tervezésénél: "NACH DR. F. S. ARCHENHOLD" azaz Friedrich Simon Archenhold, a treptowi csillagda alapítója. A csillagvizsgáló ma is áll, csak elnevezése új. Alapítójáról Archenhold csillagvizsgálónak nevezik. Az előlap tetején szöveg három sorban: "DAS · ERSCHEINEN · DES HALLEYSCHEN KOMETEN V· JAHRE 240 V. CHR · B · 1910 N . CHR · IN SEINER · SONNENNÄHE"

comet 1910 reverse

Az érem hátlapját Edmund Halley portréja díszíti. Születési és halálozási dátuma két oldalt: 1656 - 1742. Köriratban: "ZUR · ERINNERUNG · A. D. ERSCHEINEN · HALLEYSCHEN · KOMETEN · 1910 · U. Z. FÖRDERUNG · WISSENSCHAFTLICHER · ARBEITEN · DER · TREPTOW : STERNWARTE * HALLEY · BESIEGTE DIE · KOMETENFURCHT *". Az érem 30 mm és 60 mm átmérővel is készült.

A Halley-üstökös 1456 évi visszatérésének magyar vonatkozása is van, hiszen ekkor zajlott a Nándorfehérvári diadal, a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. III. Kallixtusz pápa a Bulla orationum kezdetű bullájában félórás időközönkénti háromszori imádkozást rendelt el "az összes városok, területek és helyek minden egyes templomában a három órai és esti ima között" 1456 június 29-én. Az ima célja a keresztények győzelmének elősegítése volt a török felett. Az Halley-üstökös is ez idő tájban bukkant fel. A köztudatban ez a három dolog, a harangozás, az üstökös és győzelem később összekapcsolódott, és ma már nyugati világban a déli harangszóra úgy emlékeznek, mint amit a pápa az üstökös elriasztása miatt, Magyarországon pedig, mint a fényes győzelem emlékére rendelet el.

Halley Götz obverseHalley 1910 reverseA másik emlékérmet Karl Götz készítette. Az előlap közepét a Nap uralja, alul a Halley üstökös, melynek csóvája a Földet is eléri, és be is borítja. Belső körben az üstökös neve: "KOMET HALLEY", alatta a dátum 19.-20. MAI 1910. A perihélium átmenet 1910-ben április 20-án volt, ezért egyelőre rejtély a májusi dátum. Köriratban kívül: "JEDE WOLKE - SO SCHWARZ SIE DROHT - DEM HIMMEL ZUGEWANDT", belül "DOCH IHRE LICHTE SONNENSEITE HAT". A szöveg idézet Friedrich Wilhelm Weber: Goliath című művének 14. fejezetéből, magyarul: még a legsötétebb felhőnek is van napos oldala, az, amely az ég felé néz.

A hátoldalon látványos csillagkép ábrázolás az Orionnal, a Nagykutyával, Nyúllal, Cettel, a Kígyóval és középen az üstökössel. Körben az állatöv jegyei láthatók.