A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki. 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a rijswijki békeszerződést. A békekötés idején számos érem készült, az egyiken napfogyatkozás ábrázolással. Csakhogy 1696 és 1698 között nem volt napfogyatkozás látható Európából.
Habár a háború a Pfalzi Választófejedelemség birtoklásáért indult a benne résztvevő hatalmak más kül- és belpolitikai problémáiknak rendezéseinek megoldását is látták benne. Ezért a rijswijki béke többek között egy angol belpolitikai kérdést is rendezett és kizárta az angol trón örökléséből a Stuart házat. XIV. Lajos francia király elismerte Orániai Vilmost Anglia királyának, és ígéretet tett, hogy nem támogatja a Stuart házból való, trónfosztott II. Jakab angol királyt, és annak 1688-ban született fiát James Francis Edward Stuart walesi herceget. James herceg pártolói propaganda célból több zsetont is kiadtak a Stuart ügyet támogatandó. Ezek egyike az előoldalán az akkor 9 éves herceget portréját ábrázolja balra nézve. Bár a békekötés idején apja még életben volt, a herceg éremre helyezésével a folytonosság biztosítását kívánták hangsúlyozni. A fej körül a felirat: "IAC. WALLIAE PRINCEPS". Reményeiket, hogy újra Stuart kerüljön a trónra, a rijswijki béke ugyan szertefoszlatta, azonban a herceg a trónról élete végéig nem mondott le, ezért kiérdemelte az "Öreg Trónkövetelő" becenevet.
Alul Norbert Roettier vésnök monogramja látható (N. R.) Norbert és az apja John, aki szintén vésnök volt, a Towerban dolgoztak az 1690-es évek elején és közepén, mikor is az idősebb Roettiert hazaárulással gyanúsították meg. 1695-96 januárjában elrendelték ugyanis, hogy a Károly és Jakab királyok pénzeinek verőtöveit Roettiertől Franciaországba szállítsák, hogy II. Jakab pénzt verethessen, amivel Angliában partra szálló csapatait fizette volna. Ekkor számos verőtő ami kikerült a Towerból pénzhamisítókhoz jutott Londonban és országszerte. Egy évvel később egy Thomas White nevű ékszerészt pénzhamisításon kaptak. White azt vallotta, hogy a verőtöveket Roettiertől kapta. Norbert félve a vizsgálat eredményeitől Franciaországba szökött és telepedett le. Érdekessége még a pénzhamisítási ügynek, hogy abban Isaac Newtont is meghallgatták, aki ez időben a toweri verde őre (Warden of Mint) volt. Norbert Franciaországban a párizsi verde vésnöke lett, és még évtizedekig dolgozott. A vésnök és a trónkövetelő személyes kapcsolata a későbbiekben sem szakadt meg, Norbert fiának a keresztapja James herceg lett. A Roettier család története részletesen olvasható az Angol kiadványában a The III. kötetében (London, 1841) a 158. oldaltól MEMOIR ON THE ROETTIERS címmel, J. H. Burn tollából.
Az 1697-ben kiadott zseton másik oldalán tengerpartot és a nyugodt tenger felett alacsonyan látható részleges napfogyatkozást ábrázolja. 
Körben a felirat "CLARIOR E TENEBRIS" azaz fényre a sötétségből, jelzi a James pártolóinak felfokozott várakozását, amelyben végül csalódniuk kellett. Az éremkép napfogyatkozása harmonizál a szöveggel, hiszen a Nap visszatérését a sötétség, a fogyatkozás után ábrázolja. Tapasztalat szerint érmére akkor kerül napfogyatkozás, ha az látható volt a kibocsátás előtti időben. Azonban 1696 és 1698 között Európából egyetlen napfogyatkozás sem volt látható, ami az éremképet ihlette volna. Megfelelő napfogyatkozásért Indiáig kell menni. A 9 éves háborút lezáró rijswijki békeszerződés tartalmazott egy francia-holland szerződést, amelyben Hollandia kötelezte magát, hogy 16 000 pagoda váltságdíj kifizetése ellenében visszaadja Franciaországnak az elfoglalt Pondichéry (ma: Puduccseri) gyarmatot, India délkeleti partvidékén).
A Franciaországhoz visszakerült gyarmatról 1697 április 21-én részleges napfogyatkozás volt látható, amely az éremképen ábrázolthoz teljesen hasonlóan nézhetett ki. A Nap már 60%-ra fogyatkozva kelt fel, a jelenség véget is ért mire elérte a 9 fok látóhatár feletti magasságot. Keletre a tenger felé nézőket az éremképen látható látvány fogadhatta. Sajnos eddig semmilyen adatot nem találtam arra, hogy a vésnök személyesen volt-e jelen a napfogyatkozáskor Pondichéryben. Elképzelhető, mivel akkor már XIV. Lajos szolgálatában állott, hogy a visszavétel ügyében járt ott. A napfogyatkozás a békeszerződés aláírását megelőzte, így az utazásra annak előkészítése keretében kerülhetett sor. Az is lehet, hogy másvalaki járt ott, és ő adta az ötletet az éremképhez.
Az 1697-es napfogyatkozás sávja, a jelenség vége India délkeleti részéről látható volt napkelte után
A zsetonok megtalálásának története is érdekes, amiről a Brit Archeológiai Társaság folyóirata a 27. kötet számol be 1871-ben. A 385. oldalon Mr. H. Syer Cuming a következőket közölte:
"Úgy informáltak, hogy 1865-ben legalább egy bushel-nyi (angolszász mértékegység, kb. 35 liter) James walesi herceget ábrázoló bronz medált találtak Smithfieldnél. A pár darab, amit megvizsgáltam patinás volt, de máskülönben jó állapotú. Két fajta zseton volt, mindkettőnek az előlapja hasonló, csak a hátlapjukban különböztek. Előlap — balra néző mellkép; szöveg IAC. WALLIAE PRINCEPS; a váll alatt N. R. a flamand művész Roettier kezdőbetűi. Az egyik hátlapja — a Nap ragyogva kell fel a világ mögött, ami az óceán vize fölött látszik lebegni; szöveg CLARIOR E TENEBRIS; alul 1697. A másik hátlapja — ragyogó napfelkelte az óceán mögött; szöveg OMNIA FACIT IPSE SERENA; alul 1697. A Herceg 1688-ban született, tehát az érmek készítésének időpontjában 9 éves volt. Nem teljesen nyilvánvaló milyen alkalomból készültek, vagy hogy miért kellett Londonba ilyen nagy számban importálni. Miközben a béketárgyalások Rijswijkben 1697 előre haladtak II. Jakab király bizonyos kiáltványokat címzett a konföderáció különböző hercegeihez, erősen tiltakozva minden Orániai Vilmossal megkötendő szerződés ellen, akit ő önkényúrnak tartott, és ezért felhatalmazás nélkülinek, hogy Anglia nevében egyezményeket írjon alá. Nem lehetetlen tehát, hogy a kérdéses érem lelet ekkor került Londonba küldésre, hogy szétosztásra kerüljön az emberek között, akiknek száma a drága háború alatt folyamatosan nőtt, és akik hűsége a száműzött család iránt lángra lobbanhattak a fiatal trónörökös képmását látva..."
Mr. Cuming leírása jól jellemzi a politikai helyzetet, de az első éremkép leírásakor valószínűleg tévedett. A Nap nem kelhet fel egy óceán fölött lebegő világ, azaz a Föld mögül, mert az óceán maga is a Földön van. Az ábrázolt égitest ami a Napot részben eltakarja minden bizonnyal a Hold.
Még egy érdekessége a történetnek, hogy 1698 október 4-én Pondichéryből ismét hasonló napfogyatkozás volt látható. Ritka dolog, hogy időben ennyire közel, ugyan azon a helyen két hasonló esemény is bekövetkezzen. Az érmén lévő évszám alapján azonban kizárható, hogy ez utóbbi esemény került volna megjelenítésre.