Egy csillagászati esemény manapság lehet tudomány, hobbi, látványosság amit sokan látnak, még többen nem törődnek vele, de aligha lehet politikai kérdés. A római korban azonban lehetett élet vagy halál, háború és szenvedés, vagy egészség és jólét, attól függően, hogy ezeket a csillagászati eseményeket a politikai propaganda hogyan használta.
Flavius Iulianus római császár csak három évig uralkodott mint császár (Augustus). Ez idő alatt többféle pénzt veretett, az egyiknek hátlapján csillagászati esemény ábrázolásával.
Iulianus császárnak borzalmas gyerekkora volt. Alig volt hat éves, mikor családjának minden férfitagját, kivéve őt, a bátyját és három unokaöccsét lemészárolták. II. Constantiust a későbbi római császárt, Iulianus unokatestvérét gyanúsították az öldöklés elrendelésével. Nem csoda hát ha Iulianus később sem akart nagy hatalmú unokatestvérével szembe szállni.
354-ben Iulianus bátyját Gallus-t, aki akkor caesar volt (fiatal császár, örökös vagy alcsászár) kivégezték II. Constantius parancsára. Úgy tűnik, hogy Constantius caesarjait kétféle okból végeztette ki. Vagy a caesar gyenge volt és sikertelen a harcban, vagy ellenkezőleg, túl sikeres, felkeltve ezzel Constantius féltékenységét. Gallus halála után - mivel a császárnak szüksége volt caesarokra - nyilvánvalóvá vált, hogy Constantius utolsó élő rokonát Iulianust kell erre a rangra emelni. Iulianus jól teljesített új pozíciójában, néhány győzelmet aratott a Germán törzsek felett Galliában. Sikerei felkeltették Constantius féltékenységét, aki először Iulianus közeli tanácsadóját mozdította el, majd Iulianus Gall csapatainak felét keletre rendelte a Szasszanidák ellen. Ez felkelést robbantott ki a csapatoknál, amelyek tagjai Gall születésűek voltak és nem akarták szülőföldjüket elhagyni. Iulianust császárra kiáltották ki és megtagadták a keletre vonulást. Iulianus, aki még mindig el akarta kerülni az összetűzést - és a polgárháborút - Constantiusszal megpróbált magyarázatot adni engedetlenségére. Constantiushoz írott levelében az Isteneket tette felelőssé cselekedeteiért.
Császárként veretett egy érmet, melynek egyik oldalán a portréja, a másikon egy bika és két csillag látható. Ez az éremkép már évszázadok óta találgatásokra ösztönözte a numizmatikusokat, amiből összefoglaló cikk is született (megjelent az American Journal of Numismatics 12 (2000) számában a 157. oldalon, David Woods tollából). A cikk legalább hét különféle megoldás ad arra, mit jelenthet a bika és a két csillag. A szerző nem csak részletezi a különböző elképzeléseket, hanem be is mutatja mindegyik gyengeségét és alkalmatlanságát. Érdekes, hogy nem említi a lehetséges csillagászati magyarázatot, amit Marshall Faintich világosan leír jól sikerült művében, melynek címe Astronomical Symbols on Ancient and Medieval Coins. Idézet a könyvből: " Egy bika van az érmen melynek egy kisebb csillag van a szarvai között, és egy nagyobb a vállánál. 360 tavaszán Iulianus csapatai fellázadtak Constantius ellen és Iulianust császárrá kiáltották ki. A bika jelenléte jól érthető, Iulianus gyakran áldozott bikát Mars, a háború római istene tiszteletére. De mit jelentenek a csillagok? 360 május 4-én a Vénusz és a Mars együtt álltak a Bika csillagkép szarvai között, egyetlen fényes objektumként a nyugati égbolton. Két héttel korábban a Mars volt a szarvak között, míg a fényesebb Vénusz a Bika vállánál látszott. Kevésbé kétséges, hogy Iulianus látta ezt az együttállást és benne győzelmének előjelét vélte felfedezni. Ezért is tette a pénzre." (Bár a könyv csak 2008-ban jelent meg egy korábbi verziója már 1995-ben is rendelkezésére állhatott Mr. Woodsnak).
Amikor ezt a pénzt verették 362-ben Iulianusnak még szüksége volt az istenek segítségére, mert a polgárháború egyre fenyegetőbbé vált. Iulianus egyik 362 márciusában megjelent munkájában, amit a "Cinikus Hérakleioszhoz" címmel írt kifejti, hogy Héliosz (a Napisten) Iulianust szánja unokatestvére helyére, azaz kijelenti, hogy csak ő, mint császár tudná a birodalom biztonságát garantálni. A felírat a pénzen SECVRITAS REI PVB[LICAE] azaz az állam biztonsága, ugyan ezt jelenti. Világos, hogy ez a pénz a politikai propaganda része, amivel valószínűleg több (jó rész írástudatlan) embert ért el a birodalomban, mint irodalmi alkotásával.
2009 július 20-a reggelén a 360 tavaszán bekövetkezett együttállás ismétlődött meg kis eltéréssel. A Bika csillagkép a keleti égbolton tűnt fel hajnalban a Marssal és a Vénusszal, amelyek ezúttal helyet cseréltek. A Vénusz volt a Bika szarvai között a Mars pedig a vállánál. A fogyó Hold csatlakozott az együttálláshoz.
A képek 2009 július 18-án készültek hajnalban Petronell-Carnuntum-ban, Ausztriában, Bécs közelében az egykori római település romjainál. A diadalívet 354 és 361 között építették II. Constantius tiszteletére, mikor Iulianus caesarként ott szolgált. Talán maga Iulianus is látta a diadalív építését, amit ma Heidentornak, azaz Pogánykapunak hívnak. A bolygók tánca 2009-ben éppoly látványos volt mint 360-ban lehetett. (Bár ma már a diadalív romos és bikát sem áldoznak ott).
A Mars és a Vénusz együttállása a Bikában ismétlődik ahogy az évezredek múlnak, de jelentőségük hanyatlóban van. A Csillagászat Nemzetközi Évében már csak látványos eseményként szolgálnak és nem jelentik többé az Istenek akaratát.
A 2009-es együttállás alkalmával a Hold is csatlakozott a látványossághoz
A képek Balogh Éva munkáját dicsérik