Találatok: 2960

Az 1054-ben felrobbant szupernóva megfigyeléséről szóló írásos emlékeket hiába is keressük a nyugati világ feljegyzéseiben. Lehet, hogy pénzeken viszont megtaláljuk őket.

Miután a csillagászok a Rák ködöt alaposan megfigyelték, kiszámították a táguló gáz sebességéből, hogy a Rák köd úgy 1050 táján egy szupernóvává váló csillagból keletkezhetett. crab nebulaA köd távolsága alapján arra következtettek, hogy a csillag halála elég fényes kellett, hogy legyen ahhoz, hogy a Földről megfigyelhessék. Nem sokkal ezután kínai krónikákban meg is találták a leírását egy vendégcsillagnak, amely olyan fényes volt, hogy 21 napon át a nappali égen is látszott, és majdnem két évbe tellett, míg az esti égről is eltűnt az emberek szeme elől. sn1054Észak Amerika őslakói, az Anasazi indiánok szintén megfigyelték. Valószínűtlennek látszott, hogy Európából ne látták volna, mégis írásbeli feljegyzésre nem akadtak. Egészen 1999-ig kellet várni, míg a kutatások rávilágítottak arra, hogy az 1054-es szupernóva robbanás egybeesik IX. Leó pápa halálával, és keleti és nyugati katolikus egyház szétválásával, azaz a hitszakadással (lásd a linket a lap alján). Ráadásul a fényes csillag felragyogását a keleti egyház, mint a szétválás égi megerősítését sajátította ki. Érthető tehát, hogy Európa nyugati felén miért nem találunk sok írásos feljegyzést.

BizáncAz első ismert bizonyítékát annak, hogy a szupernóvát látták Európában is, éppen egy érmén vélték felfedezni. A IX. Kónsztantinosz bizánci császárt ábrázoló pénzek egy részén - az ismert 4000 darabból mindösszesen 20 darabon - két csillag látható, míg a többin csak egy. (Celestial records struck in gold - Sky & Telescope 1994. január, hivatkozik a Catalogue of the Byzantine Coins in the Dumbarton Oaks Collection and in the Whittemore Collection, Vol. 3, Leo III to Nicephorus III (717–1081). Washington, D.C.: Dumbarton Oaks, 1973.)

Marshall Faintich a már máshol is sokat idézett könyvében, az "Astronomical Symbols on Ancient and Medieval Coins"-ban, már három érméről tesz említést. Edward the Confessor, radiating type denarA fenti bizánci pénz mellett említi Hitvalló Edward (Edward the Confessor) denárját. A leírások úgy említik ez utóbbi denárt, hogy sugárzó típus (radiating type) és verését 1050-1053 közé teszik. Ha ezek az évszámok igazak, akkor nem lehet a szupernóva ábrázolása, mert ezt az eseményt nem lehet előre megjósolni. Megbízható feljegyzések híján azonban előfordulhat, hogy mégiscsak később verték, és valóban a szupernóvát ábrázolják. A mélyen vallásos Edwardnak valószínűleg nem volt oka emléket állítani az egyházak szakításának, az ábrázolást valami más motiválhatta.

A harmadik érme I. András király második típusú denárja. I. András mindösszesen kétféle denárt veretett, melyek verési sorrendje sohasem volt kétséges a numizmatikusok előtt. Ez elsőt uralkodása kezdetén a másikat egy későbbi időpontban. A téma egyik szakértője  Kovács László szerint a kétféle denár átlagsúlya „nem is tért el lényegesen egymástól, vagyis cseréjükre nem kincstári, hanem politikai okokból kerülhetett sor”. De mi lehetett ez a politikai ok, és mikor történt a váltás? Lehet egy ilyen pénzcserére elég ok egy csillag feltűnése az égen? Elsőre talán valószínűtlen a feltételezés, ha azonban a politikai és hadi eseményeket is számba vesszük, árnyaltabb képet kapunk.

andrea obverseandr reverse

Nézzük először az érmet. A hátlap a szokásos magyar pénzek hátlapját követi, ebben semmi különös nincs. A külső körön belül felirat: "✞ PANONEIA". A belső körön belül négyes osztásban ki ékeket találunk. Az előlapon külső gyöngykörön belül kettőt kört, azon belül feliratot találunk: "✞ REX ANDREAS". Ezen belül újabb kör jön, majd egy egyedi kereszt forma. A kereszt mindegyik szára egyforma hosszú és 3-3 sugárból áll. Az egész közepén kis kör. (A sugarak közötti kis pontok és holdacskák nem részei az éremképnek, verési jegyek, amik pénzről-pénzre változhatnak.) Az egész belső rész megjelenése egy sugárzó csillagot juttat eszünkbe. Ez a furcsa alakú "kereszt" - amely sem korábbi, sem későbbi Árpád-házi pénzen nem jelenik meg, de sokban hasonlít Edward király sugárzó típusához - vezette Marshall Faintich-et arra a feltételezésre, hogy esetleg a szupernóva ábrázolását láthatjuk.

Ha Edwardnak nem is volt oka a pápa halálának emléket állítani, I. Andrásnak annál inkább lehetett, mert többször is szembekerült IX. Leóval. A pápa ugyanis annak a III. Henrik német-római császárnak fogta a pártját, aki 1051-ben haddal indult Magyarország ellen. A német csapatok keresték az ütközetet, azonban a magyarok a felperzselt föld taktikáját alkalmazták. A német sereg elől a lakosságot kiköltöztették, az élelmet elvitték, vagy elpusztították. A németek ennek ellenére a Vértesig, egyes források szerint Székesfehérvárig jutottak, de az élelem hiánya miatt végül úgy döntöttek, hogy elhagyva a Vértest, északra fordulnak az utánpótlást szállító hajókhoz, A legenda szerint a Vértes onnan kapta nevét, hogy az elfáradt és éhező németek vértjeiket eldobálva indultak tovább észak felé.

Henrik a következő év tavaszán újra betört Magyarországra,ám ez a támadása is kudarccal végződött, és vesztesként hagyta el az országot. A Pozsonyi békekötésnél jelen volt IX. Leó is, aki a felek közötti tárgyalásokat akarta elősegíteni. A pápa még kiközösítéssel is megfenyegette a magyar királyt.

Belpolitikában az 1050-es évek eleje szintén sikeresnek volt mondható András számára. Ez idő tájt maga mögött tudhatta testvérét Bélát, akinek hadvezéri tehetsége nagyban segítette győzelmeit. Ekképpen 1054-ben I. András két győztes háború után akár szerencsecsillagának felragyogását is láthatta a szupernóvában. Talán ez volt az a politikai ok, ami az érme verését szükségessé tette.