Téli éjszakák jellegzetes csillagképe az Orion. Nem messze tőle található az égbolt legfényesebb csillaga a Szíriusz.
Az Orion és vidéke precíz, csillagtérképszerű ábrázolását a Halley üstökös 1910-es visszatérésének alkalmából készült emlékérmen talájuk, melynek vésnöke Ernst Torff. Alul a Treptow városi (ma Berlin egyik városrésze) csillagvizsgáló, fölötte a csillagos ég. Balról jobbra haladva a Hydra, azaz az Északi Vizikígyó (Wasserschlange), a Rák (Krebs), az Ikrek két fő csillaga a Castor és a Pollux. Alattuk az Orion, jobbra tovább a Bika (Stier) és a Kos (Widder). Alul jobb oldalon az Eridanus és a Cet ((Walfish). A távcsőtől balra a Nagy Kutya és fő csillaga a Szíriusz látható. Függőleges irányban a Tejút, vízszintesen az üstökös pályája a csillagok között látható. A csillagos ég fölött egészen kis betűkkel megtaláljuk a csillagász nevét, aki segédkezett az éremkép pontos tervezésénél: "NACH DR. F. S. ARCHENHOLD" azaz Friedrich Simon Archenhold, a treptowi csillagda alapítója. A csillagvizsgáló ma is áll, csak elnevezése új. Alapítójáról Archenhold csillagvizsgálónak nevezik. Az előlap tetején szöveg három sorban: "DAS · ERSCHEINEN · DES HALLEYSCHEN KOMETEN V· JAHRE 240 V. CHR · B · 1910 N . CHR · IN SEINER · SONNENNÄHE" Az előlapon körben az összes perihélium átmenet dátumát feltüntette Kr. e. 240-től egészen 1910-ig, napra pontosan.
Az érem hátlapját Edmund Halley portréja díszíti. Születési és halálozási dátuma két oldalt: 1656 - 1742. Köriratban: "ZUR · ERINNERUNG · A. D. ERSCHEINEN · HALLEYSCHEN · KOMETEN · 1910 · U. Z. FÖRDERUNG · WISSENSCHAFTLICHER · ARBEITEN · DER · TREPTOW : STERNWARTE * HALLEY · BESIEGTE DIE · KOMETENFURCHT *". Az érem 30 mm és 60 mm átmérővel is készült.
A csillagász által megszerkesztett precíz csillagtérképpel szemben látványos, művészi ábrázolását találunk egy másik, szintén a Halley üstökös 1910-es visszatérése alkalmából készített érmén, melyet Karl Götz készített. A hátoldalon a művész a Vizikígyótól a Cetig terjedő égbolt részt a két szélső csillagképpel jelezte, alul a Nagy Kutya, az Orion és a Nyúl csillagképet ábrázolta, míg középen magát az üstököst. Így ez az érem nagyjából ugyan azt az égbolt részt jeleníti meg, mégis a különbség olyan nagy, hogy elsőre talán fel sem fedezzük ugyan az a jelenetet - az üstökös átvonulását a téli égbolton - látjuk. Körben az állatöv jegyei láthatók.
Az előlap közepét a Nap uralja, alul a Halley üstökös, melynek csóvája a Földet is eléri, és be is borítja. Belső körben az üstökös neve: "KOMET HALLEY", alatta a dátum 19.-20. MAI 1910. A perihélium átmenet 1910-ben április 20-án volt, ezért egyelőre rejtély a májusi dátum. Köriratban kívül: "JEDE WOLKE - SO SCHWARZ SIE DROHT - DEM HIMMEL ZUGEWANDT", belül "DOCH IHRE LICHTE SONNENSEITE HAT". A szöveg idézet Friedrich Wilhelm Weber: Goliath című művének 14. fejezetéből, magyarul: még a legsötétebb felhőnek is van napos oldala, az, amely az ég felé néz.
Az Orion, vagy ahhoz nagyon hasonló ábrázolás található az 1924-es Brit Birodalmi Kiállításra kiadott alumínium emlék zseton előlapján. Az előlap közepén egy pálmafás sziget, a háttérben a hegycsúcs mögött az Orion látszik. A felirat körben: "WEST INDIAN & ATLANTIC GROUP", azaz nyugat indiai és atlanti csoport. Alul három sorban: "BRITISH EMPIRE EXHIBITION 1924", azaz Brit Birodalmi Kiállítás 1924.
A hátoldal hét soros felirata szinte ismétli az előlapét: "WEST INDIES BRITISH HONDURAS AND FALKLAND ISLANDS - BRITISH EMPIRE EXHIBITION 1924". A listázott országok feltehetően a kiállító országok, azonban semmiféle további támpontot nem szolgáltatnak az előlapi éremképre nézve.
Orion - a görög mitológia nagy vadásza - más népek legendáit is megihlette. A szintén nagy vadász hírében álló Nimród mezopotámiai király, kit a magyar hagyományokban Ménrótként is neveznek a Bibliában is megjelenik mint Noé unokája, hatalmas vadász, az erő szimbóluma. Nem csoda, ha érmén is viszontláthatjuk, az Orion csillagkép képében. Az ezüstből készült érmén a feliratok nem segítenek eligazodni, ki is adta ki az érmet.
Az előlapon középen díszes ruhába öltözött szkíta harcos áll íjjal a kezében. Mögötte az Orion csillagkép modern, vonalakkal összekötött csillagképi ábrázolása látható, a két legfényesebb csillagának, a BETELGEUZE és a RIGEL csillagok megnevezésével. Alul a harcos neve, NIMRUD látható. A hátlapon alul félkörben holdsarló, felül ugró szarvas látszik.
Szkíta, türk, magyar, avar és hun harcosok állják körbe az Orion csillagképet a következő magyar emlékérmén. Az Orion főbb csillagait vonalak kötik össze, és a csillagok Bayer-féle jelöléssel is azonosítva vannak.
A hátlapon egy rovásírásos lelet, a Szarvasi Tűtartó kapott helyet. Körül rovásírás-jelek, belül a tűtartón talált felirat olvasható.
Az Orion látható a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 alkalmából kiadott malajziai emlékpénzen is. Az előlap a Langkawi Nemzeti Obszervatórium képét mutatja a főtávcsővel a középpontban. A háttérben az Orion csillagkép, és a Szaturnusz látható. Köriratban "INTERNATIONAL YEAR OF ASTRONOMY 2009", azaz a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 a kibocsátással kapcsolatos eseményre utal.
A hátlapon a CSNE2009 hivatalos logója és annak fő témája: "THE UNIVERSE, YOURS TO DISCOVER", ami magyarul, így hangzott: Az Univerzum, benne élsz fedezd fel. A kibocsátó pénzintézet neve köriratban felül: "BANK NEGARA MALAYSIA" alul pedig a névérték kapott helyet.
Rendkívül látványos Orion ábrázolással találkozhatunk Essi Renval egyik érmén. Az előlapon kiemelkedő pontok jelzik a csillagokat, és néhány összekötő vonal ábrázolása is segíti, hogy azonnal felismerjük a csillagképet. Feliratként mindössze a művésznő neve szerepel.
A hátlapról megtudjuk, hogy a Kaleva nevű újságkiadó vállalat megalapításának 75-ik évfordulójára készült a 72 mm átmérőjű, nehéz, 234 gramm súlyú bronz érme. A kiadó - amely a legnagyobb kiadó vállalat észak Finnországban, és a negyedik legnagyobb példányszámú napilapot adja ki Finnországban - ma is létezik. Az érmén a vállalat székháza látható, a háttérben Finnország térképével. Felirat: "KALEVA", "1899-1974", alul "VAPAA SANOMALEHTI".