Számos protestáns ország kezdetben megtagadt a katolikus innováció, a Gergely naptár bevezetését. A protestánsok attól féltek, hogy az új naptár egy cselszövés része, hogy visszatérítsék őket a katolikus akolba. Az utolsó év, amikor 10 nap kihagyása elég volt, hogy a Gergely és a Julián naptárat összhangba hozzák 1700 volt. Akik elmulasztották ezt a dátumot, már 11 napot kellett kihagyniuk, ami száz évente további 1-1 nappal nőtt.
Napokat kihagyni a naptárból, és eképpen a mindennapi életből nem volt egyszerű. Hogy az emberek könnyebben elfogadják némi reklámra volt szükség. Néhány emlékérmet is kiadtak az alkalomból. Egy ilyen 1700-ban kiadott emlékérem egyik oldalán a Janus arcot ábrázolták, hasonlóan az újévi medálokhoz. (Ennek jelentése, hogy az egyik arc a múltba a másik már a jövőbe néz.) Ami ezt az érmet megkülönbözteti a közönséges újévi emlékérmektől azok a dátumok, amik a középen álló oszlopra vannak vésve. Ebből látszik, hogy 1700-ban február 18-át március 1 követte, azaz pont tíz nap lett kihagyva.
Az oszloptól balra a Napot, jobbra a Holdat helyezték. A latin szöveg fölötte két sorban: "ANNO, QVO MENDÆ CORRECTÆ, IPSÆQ CALENDÆ – FASTORVM, A CHRISTONATO, SVM CVSVS ET ISTO". A német szöveg alul két sorban: "GEENDERTN CALENDERS-DENKZAHL". A jelentése ezeknek a feliratoknak: "Abban az évben vertek, amikor a hétköznapok és a hónap kezdetének hibáit helyreigazították, Krisztus születésétől számítva", és "ebben (van) a megváltoztatott naptár emlékeztető száma". És ha összeadjuk a római számokat amiket a nagyobb méretű betűvel a szövegben kiemeltek, akkor mind a latin, mind a német szövegből egyaránt 1700 jön ki (kronosztikon). Az is látható, hogy február 18-a abban az évben vasárnap (Sonntag) volt, és március 1-e pedig hétfő (Montag), tehát tíz nap kihagyása nem érintette a napok sorrendjét. (Ami kötelezőnek tekinthető minden naptárreform esetében.) Alul a vésnök jele GFN, Georg Friedrich Nürnberger (1677-1721) látható.
Az érem hátoldalán két ember látható. Nem tudjuk pontosan ki adta ki ezt az érmet, ezért csak gyaníthatjuk, hogy egyikük egy protestáns ország feje. Talán III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, aki 1701-től a "király Poroszországban" címet viselte. A másik ember - távcsövet tartva a kezében és az égre mutatva - feltehetőleg a csillagásza, nevezetesen Gottfried Kirch, az első berlini "királyi csillagász". A király könyökénél a Merkúr bolygó jele, míg fent a Marsé látható. A felirat szintén megemlíti ezt a két bolygót: "CYLLENIVS HÆRET ET COELVM MARS SOLVS HABET", azaz a Merkúr rejtözködik és a Mars egyedül uralja az eget. Ez egy idézet Lucanus római költő Pharsalia című munkájából, ami a Julius Caesar és Nagy Pompeius római szenátor által vezetett seregek közötti polgárháborút meséli el.
A hátlap jelentése valójában rejtélyes, talán a közelgő Spanyol örökösödési háborúra vonatkozik, és nem igazán kapcsolódik a naptárreformhoz.