Találatok: 1650

A Lisszaboni Csillagvizsgáló, aminek alapkövét 1861-ben rakták le, abból a vitából született, amit Hervé Faye a Párizsi Csillagvizsgáló igazgatója és Christian August Friedrich Peters, az orosz Pulkovo Obszervatórium csillagásza az Argelander Csillag (1830 Groombridge) kapcsán folytatott.

A Lisszaboni Obszervatórium alapítása

A Lisszaboni Csillagászati Obszervatóriumot 1857-ben alapították a csillag parallaxis vita eredményeképpen, amelyben a párizsi és a pulkovói obszervatóriumok csillagászai vettek részt. A vita során a résztvevőkben kikristályosodott, hogy Lisszabon megfelelő hely lehet egy ilyen méréssorozat kivitelezésére, és a pozíciónális csillagászat elősegítésére. Néhány helyi szereplő meglovagolta  a nemzetközi érdeklődés emelkedő hullámát és első rangú csillagvizsgálót alapítottak Portugália fővárosában. Hogy céljukat elérjék, élénk levelezést folytattak a kor vezető csillagászaival és csillagászati műszer készítőivel. Emellett, egy portugál tengerészeti tisztet kiválasztottak, hogy az intézet első igazgatója legyen, és megbízták, hogy néhány külföldi csillagvizsgálót és műszerépítő műhelyt meglátogasson, és eltöltsön néhány évet a Pulkovoi Obszervatóruimban csillagász gyakornokként. Bár a Portugál Korona bőkezű támogatásával alapították és ragyogóan megépítették és felszerelték, A Lisszaboni Obszervatórium a későbbiekben korlátozott költségvetéssel és szakember hiánnyal szembesült. Akárhogy is, de a helyi erőfeszítések az eszközök, valamint az észlelési és a számítási technikák  fejlesztésére, lehetővé tette a csillagászoknak, hogy a pozíciónális csillagászatban jelentős eredményeket érjenek el, különösen a 19. század végén és a 20. század elején. A Lisszaboni Obszervatórium eredeti műszerei és építménye, erőteljesen a pulkovoi modellen alapult, jól megőrzöttek, és kiváló példáját adják a 19. század-közepi fejlett csillagászatnak. A történet amit magukba foglalnak jól példázza a csillagászati örökség világméretű összekapcsolódását...

Az obszervatórium építéséhez Tapada da Ajuda-t választották, a királyi birtokot a Tagus folyó fölött, amelyet eredetileg vadászat céljára használtak. Több más szóba jöhető helyszín között ez biztosította a legjobb feltételeket az eszközök láthatóságához és stabilitásához. Egy másik nézőpont volt, amit Otto Struve hangsúlyozott,  hogy a a folyón horgonyzó hajók láthatták az obszervatóriumot. Ez kedvező volt a vizuális időjelek továbbítása szempontjából. Emelet Lisszabon tudományos műemléke teljes pompájában tűnhetett fel a víz felől Lisszabonba érkezőknek.


Pedro Raposo : The Material Culture of Nineteenth-Century Astrometry, its Circulation and Heritage at the Astronomical Observatory of Lisbon, ICOMOS

Lisszaboni Csillagvizsgáló (AOL) építése abból a határozott elképzelésből született, hogy szükség volna egy nagyszerű intézményre, amely referenciaként szolgálhatja a portugál kultúrát. Modellként a kor élenjáró csillagvizsgálója, az orosz Pulkovo Obszervatórium szolgált. 1992-ben az AOL a Lisszaboni Egyetem részévé vált, 1995-ben pedig az egyetem tudományos fakultásának egységéve. A fő épület és a műszerek általában jó és az eredetihez meglehetősen közeli állapotban maradtak fenn. Az elképzelések szerint az AOL-t a pozíciónális csillagászat fejlesztésének szánták, mert abban a korban az asztrofizika ép csak kialakulóban volt, a legtöbb obszervatórium a Naprendszer objektumaival foglalkozott, vagy a legjobb esetben is a csillagok pozícióit csak katalogizálási szándékkal mérték. 1850-re a csillag parallaxisok kérdésének megvitatása a párizsi és pulkovoi csillagászokat arra a következtetésre juttatták, hogy  Lisszabon geográfiai elhelyezkedése alkalmas csillagászati pozíció mérésre, és a hosszadalmas és bonyolult lépések után megalapították a AOL-t a csillagok távolságának megmérése szándékával. Miután az anyagi forrásokat és az elkötelezettséget V. Pedro király  a projekthez biztosította, az építkezés 1861 március 11-én I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött, aki maga is kivette a részét az intézmény támogatásában, személyes keretéből biztosított további pénzeket. Az első megfigyelést 1867-ben végezték, de a törvényi rendelet a Lisszaboni Királyi Obszervatórium megalapításáról 1878-ig váratott magára.

Az épület tervét - amit a francia építész Jean Colson készített, aki akkor a legünnepeltebb külföldi építész volt Lisszabonban – pulkovói orosz csillagvizsgáló épülete inspirálta. Wilhelm Struve, a kor híres csillagásza és a pulkovói csillagda igazgatója aki felajánlotta segítségét a portugál kormánynak, főtanácsadó lett és nagyon fontos szerepet játszott, nem csak a műszerek kiválasztásában, de Frederico Augusto Oom csillagász irányításában is, aki 5 éves képzésen vett részt. Oom, aki a tengerészet tisztje és hidromérnök volt, a Lisszaboni Királyi Csillagvizsgáló első igazgatója lett, és kulcsszerepet játszott az intézmény alapításában.

1990-ben emlékérmet adtak ki az obszervatórium első igazgatója halálának centenáriumára. Az előlapon Oom szembe néző portréja dominál. Felirat öt sorban: "ALMI-RANTE FREDE-RICO AUGUSTO OOM", azaz Frederico Augusto Oom admirális, további három sorban "ENGo HIDRƠGRAFO E ASTRƠNOMO", azaz hidromérnök és csillagász. Jobb oldalon születési és halálozása éve. Alul: "PREMEIRO DIRECTOR DO OBSERVATƠRIO DA AJUDA", azaz az Ajudán lévő obszervatórium első igazgatója. Oom válla alatt a vésnök szignója látható: S. MACHADO.

Lisbon 1  reverseLisbon 1 obverse

Hátlapon az obszervatórium jelenik meg. Felirat felül: "NO 1o CENTENÁRIO DO SEU FALECIMENTO", azaz halálának centenáriumára. Alul négy sorban: "DIA DA MAINHA 8 DE JULHO 1990", azaz Tengerészeti Nap 1990, július 8. Három címer is látható, melynek azonosítása még várat magára.