Johannes Müller von Königsberg, vagy a manapság legjobban ismert nevén Regiomontanus, német matematikus, csillagász, asztrológus, műfordító, csillagászati eszköz készítő és katolikus püspök volt.
Ismert még Johannes der Königsberger (Königsbergi János) néven is. Írásait Joannes de Monte Regio-ként jegyezte, ami nevének latin fordítása. Mindkét név jelentése “Királyhegyi”. A "Regiomontanus” elnevezést csak ötvennyolc évvel a halála után Philipp Melanchthon vezette be 1534-ben.
Regiomontanus 1436-ban született és 1476-ban halt meg. Könisgberg város egy kis, mindössze 20 mm átmérőjű réz érmet adott ki 1976-ban halálának 500-ik évfordulóján. Az előlapon félig balra néző portréját találjuk, nevével és halálozási évével, továbbá a kiadás évszámával. A hátoldalon a város címere és neve jelenik meg.
Regimontanus rövid élete utazásokkal volt tele. Tizenegy éves korában a szászoszági lipcsei egyetem tanulója lett. 1451 tanulmányait a bécsi egyetemen, az Alma Mater Rudolfina-ban folytatta. Itt lett Georg von Peuerbach tanulója és barátja. 1452-ben baccalaureatust, 1457-ben “magister artium” (mester) fokozatot szerzett és maga is optikát és klasszikus irodalmat oktatott.
A pápai legátus Basilios Bessarion 1460-ban Bécsbe érkezett diplomáciai küldetésben. Mint humanista tudós és a matematikai tudományok nagy kedvelője, kereste Peuerbach társaságát, körét. Regiomontanus 1461-ben elhagyta Bécset Bessarion társaságában és a következő négy évet Észak-Olaszországi utazással töltötte, mint Bessarion kíséretének tagja, matematikai és csillagászati írásokat felkutatva és lemásolva Bessarion számára, aki a kor legnagyobb magánkönyvtárával büszkélkedhetett. 1465-ben II. Pál papa részére hordozható napórát készített.
1467-ben Esztergomba ment, ahol Vitéz János érseknek kezdett dolgozni. Felépített és berendezett egy csillagvizsgálót és dolgozó szobát, ez utóbbinak mennyezetét festett csillagképekkel díszítette. Ennek a mennyezetnek egy töredéke, amely az állatövet ábrázolja előkerült az ásatások során. Részletes csillagászati táblázatokat számított és csillagászati eszközöket készített. Később Budára ment, ahol Mátyás Király konstantinápolyi és athéni kincsekkel teli könyvtárának őre volt három éven át. A király közelgő cseh háborúja arra késztette Müllert, hogy csendesebb hely után nézzen, ahol munkáját folytathatja. Nürnberg mellett döntött, amely akkor az ipar, a szellemi élet és a kereskedelem központja volt Dél-Németországban.
Regiomontanus csillagvizsgálót alapított Nürnbergben, és letelepedéséről így írt egy barátjának 1471 július 4-én kelt levelében: "Mostanában megfigyeléseket végeztem Nürnberg városában… amelyet nem csak azért választottam állandó lakhelyemül, mert rengeteg eszköz áll rendelkezésre, főleg csillagászatiak amin az egész tudomány alapul, de azért is, mert nagyon könnyű innen a kapcsolatot tartani a világban szétszórt tanult emberekkel, mert ez a hely Európa közepének tekinthető az átutazó kereskedők miatt."
Ezt a dátumot használták fel egy mindössze 26 mm átmérőjű kis ezüst emlékérem kiadására 1971-ben, az obszervatórium alapításának 500-ik évfordulóján. Az előlapon az alapító, Regiomontanus félig balra néző portréja jelenik meg. Bal oldalán születési éve 1436, a jobb oldalon a halálozási 1476 található. A köriratban felül nevének eredeti és latinos változata "JOHANNES MÜLLER • REGIOMONTANUS", alul " • ASTRONOM UND MATHEMATIKER •", azaz csillagász és matematikus. Vállán az érmét alkotó ezüst finomsága (986) került feltüntetésre.
A hátlapon az obszervatórium mai képe dominál. A csillagvizsgáló a Rechenberg-ben áll már több mint 70 éve, és a nevén kívül nem sok köze van a Ragiomonanus által épített magán észlelő hellyel. A nürnbergi csillagdát Regiomontanus Csillagvizsgálónak (Regiomontanus Sternwarte) hívják. Köriratban: 1471 ERRICHTET REGIOMONTANUS I. DEUTSCHE STERNWARTE", azaz 1471-ben építette Regimontanus az első német csillagvizsgálót. Belső körben az épület fölött: : "STERNWARTE NÜRNBERG", "500 JAHRE", azaz a Numberg Csillagvizsgáló 500 éves. Az ezüst finomsága (986) ezen az oldalon is jelölt az épület alatt.
IV Sixtus papa 1475-ben Rómába hívta a naptárreform előkészítésére. Regimontanus ismeretlen okok miatt 1476 július 6-án meghalt Rómában, és a naptárreform kérdése több mint száz évre elnapolódott.