Bertil Lindblad svéd csillagász volt.
A középiskolát az Örebro högre allmänna läroverk végezte, majd Lindblad az Uppsala Egyetemet is elvégezte 1914-ben. Filosofie magister fokozatát 1917-ben, filosofie licentiat fokozatát és doktorátusát 1918-ban szerezte, majd az egyetem docense lett 1920-ban. 1927-től a véd Királyi Tudományos Akadémia professzora és csillagásza, és a Stockholm Obszervatórium vezetője lett. Felelőse volt az obszervatórium elköltöztetésének Stockholm központjából a külvárosi Saltsjöbaden-beli új épületbe, ami 1931-ben készült el. A 36614 Saltis kisbolygó, amit itt fedeztek fel 2000-ben, a hely becenevéről kapta a nevét.
Lindblad a galaxisok forgásának elméletét tanulmányozta. A csillagok látszó mozgásának alapos tanulmányozásával képes volt meghatározni a Tejútrendszer rotációját. Kimutatta, hogy a csillagok keringési ideje a galaxis külső részében, ahol a Nap is van, csökken a galaxis mag távolságának függvényében. Ezt a mérést Jan Oort 1927-ben igazolta. A keringő csillagok vagy gázfelhők bizonyos rezonancia osztályait Lindblad rezonanciáknak nevezzük. Számos csillagászati díjat kapott, a Francia Tudományos Akadémia Janssen Medal-ját (1938), a Királyi Csillagászati Társaság Gold Medal-ját (1948) és a Bruce Medatl (1954). A Hold Lindblad krátere és az 1448 Lindbladia kisbolygót róla nevezték el.
A Saltsjöbaden Obszervatórium épülete egy 45 mm átmérőjű, 42,7 gramm súlyú bronzérem egyik oldalán található meg. A felirat: "SOCIO · MERITISSIMO · REGIA · ACADEMIA SCIENTIARUM · SUEC" és "MCMLXXV", azaz Svéd Királyi Tudományos Akadémia rendkívül jeles tagja, 1965. Az épület alatt szintén felirat látható: "PER · MOTUS · ET · SPECTRA · SIDERUM AD · COGNITIONEM · CAELESTIUM RERUM", azaz a csillagok képének és mozgásának tanulmányozása alapján ismerhetjük meg az égbolt dolgait.
A másik oldalon Bertil Lindblad balra néző portréja található. Felül neve, alul születési és halálozási éve 1895 és 1965 látható. Az éremművész - Leo Holmgren - szignója a gallér alatt látható.