Találatok: 1622

Frederico Augusto Oom eredetileg hidromérnök és a Portugál Haditengerészet főhadnagya volt. Később Otto Struve-től csillagászatot tanult és a Lisszaboni Csillagvizsgáló igazgatója lett.

Frederico Augusto Oom

W. Struve gyakornoki pozíciót ajánlott fel Pulkovoban és a fiatal tengerésztiszt, Frederico Augusto Oom (1830–1890), aki később az AOL első igazgatója lett, az orosz obszervatóriumba került, ahol 1858-tól 1863-ig csillagászatot tanult Otto Struve vezetésével. Oomnak lehetősége volt több csillagvizsgálót és eszközkészítő műhelyt felkeresnie, ezáltal széles betekintést nyert az európai csillagászat fő irányaiba.
Lisszabonba visszatérve Oom központi szerepet játszott a műszerek üzembe helyezésében, az épület funkcionális elemeinek létrehozásában (nevezetesen a központi forgatható tornyot) és az új obszervatórium megszervezésében.
A Lisszaboni Királyi Csillagvizsgáló működési szabályzatát és tudományos céljait hivatalosan a csak 1878-ban kiadott törvényi rendelet tartalmazta. Folque meghalt 1874-ben, amikor az obszervatórium még a Portugál Geodézia része volt, aminek ő volt az igazgatója. Erre az időre már az építkezés és a felszerelés hosszú folyamata a befejezéséhez közeledett és eljött az ideje, hogy az obszervatóriumot mint független tudományos intézményt elismertessék. Oom aktív szerepet játszott abban, hogy az obszervatóriumot Wilhelm Struve eredeti elképzeléseinek megfelelően hozzák létre. A Lisszaboni Tudományos Akadémia támogatta, de a parlament alsó háza egy rendelet tervezetet adott ki, ami a Coimbra Egyetem érdekeit képviselte. A javaslat szerint az új intézmény valamiféle egyetemi csillagvizsgáló lett volna, ahol a professzorok és az óraadók gyakorlati munkát végezhettek, mikor a tanítás mellett erre idejük lett volna. Ez nem volt összeegyeztethető a W. Struve által javasolt kizárólagos elkötelezettségi alapelvével. Végül a parlament felső házának politikai támogatásával az Oom által megvédett elképzelés jutott előtérbe, és az elfogadott rendelet a Lisszaboni Királyi Csillagvizsgálót elsődlegesen az pozíciónális csillagászat fejlesztésének szentelte. A Naprendszer megfigyelése, a gyakorlati részvétel a navigációban és a földrajzban, az időmérés csak másodlagos funkciókká váltak. A személyzet öt csillagászból állt volna, akik csak a csillagdában dolgoznak.

 

Pedro Raposo : The Material Culture of Nineteenth-Century Astrometry, its Circulation and Heritage at the Astronomical Observatory of Lisbon, ICOMOS

Oom 1830-ban Lisszabonban, N Sra Dos Mártires-ben született Thomaz Oom és Maria Christina De Carvalho gyermekeként. Felesége Alexandrina Solovioff Ller volt és két gyermekük született. 1890 július 24-én hunyt el munkahelyén a Lisszaboni Királyi Csillagvizsgálóban (Real Observatorio Astronómico De Lisbon), a Tapada Ajuda-n. Frederico Augusto Oom csillagászati képzésében fontos szerepet játszott Wilhelm Struve a kor neves csillagásza és a Pulkovo Obszervatórium igazgatója, aki felajánlotta segítségét a portugál kormánynak, főtanácsadó lett és öt éven keresztül oktatta Oomot. Oom, a tengerészet főhadnagya és hidromérnök, a Lisszaboni Királyi Csillagvizsgáló első igazgatója nagyon fontos szerepet játszott a csillagda alapításában. 

Lisbon 1 obverse

1990-ben emlékérmet adtak ki az obszervatórium első igazgatója halálának centenáriumára. Az előlapon Oom szembe néző portréja dominál. Felirat öt sorban: "ALMI-RANTE FREDE-RICO AUGUSTO OOM", azaz Frederico Augusto Oom admirális, további három sorban "ENGo HIDRƠGRAFO E ASTRƠNOMO", azaz hidromérnök és csillagász. Jobb oldalon születési és halálozása éve. Alul: "PREMEIRO DIRECTOR DO OBSERVATƠRIO DA AJUDA", azaz az Ajudán lévő obszervatórium első igazgatója. Oom válla alatt a vésnök szignója látható: S. MACHADO.

Lisbon 1  reverseHátlapon az obszervatórium jelenik meg. Felirat felül: "NO 1o CENTENÁRIO DO SEU FALECIMENTO", azaz halálának centenáriumára. Alul négy sorban: "DIA DA MAINHA 8 DE JULHO 1990", azaz Tengerészeti Nap 1990, július 8. Három címer is látható, melynek azonosítása még várat magára.

Lisszaboni Csillagvizsgáló (AOL) építése abból a határozott elképzelésből született, hogy szükség volna egy nagyszerű intézményre, amely referenciaként szolgálhatja a portugál kultúrát. Modellként a kor élenjáró csillagvizsgálója, az orosz Pulkovo Obszervatórium szolgált. 1992-ben az AOL a Lisszaboni Egyetem részévé vált, 1995-ben pedig az egyetem tudományos fakultásának egységéve. A fő épület és a műszerek általában jó és az eredetihez meglehetősen közeli állapotban maradtak fenn. Az elképzelések szerint az AOL-t a pozíciónális csillagászat fejlesztésének szánták, mert abban a korban az asztrofizika ép csak kialakulóban volt, a legtöbb obszervatórium a Naprendszer objektumaival foglalkozott, vagy a legjobb esetben is a csillagok pozícióit csak katalogizálási szándékkal mérték. 1850-re a csillag parallaxisok kérdésének megvitatása a párizsi és pulkovoi csillagászokat arra a következtetésre juttatták, hogy  Lisszabon geográfiai elhelyezkedése alkalmas csillagászati pozíció mérésre, és a hosszadalmas és bonyolult lépések után megalapították a AOL-t a csillagok távolságának megmérése szándékával. Miután az anyagi forrásokat és az elkötelezettséget V. Pedro király  a projekthez biztosította, az építkezés 1861 március 11-én I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött, aki maga is kivette a részét az intézmény támogatásában, személyes keretéből biztosított további pénzeket. Az első megfigyelést 1867-ben végezték, de a törvényi rendelet a Lisszaboni Királyi Obszervatórium megalapításáról 1878-ig váratott magára.